A „késleltetett" nyitógála fénypontja kétségkívül a színésznő köszöntője volt, nála nincs méltóbb pályatárs, aki a magyar film élő (és remélhetőleg továbbra is aktív) jelképe lehetne. Épp most vetítették a televízióban ismét az 1955-ben Fábri Zoltán rendezővel és Soós Imrével közösen készített Körhinta című filmjét, amely egyszersmind nyitánya a magyar mozgókép páratlanul gazdag korszakának az ötvenes-hatvanas években.

Törőcsik Mari

A kongresszusi központban lelkesen köszöntötték a 81 éves Bacsó Pétert is életműdíja alkalmából.

- Bevallom, boldog vagyok. De nem stimmel valami az életműdíjjal - jelentette ki Bacsó, hozzátéve: nem akart életművel bíbelődni, csak filmeket rendezni. És persze élnézést kért azoktól, akiket nem tudott eléggé gyönyörködtetni. A szatíráiról, egyebek között A tanúról és drámáiról ismert rendező évtizedek óta mindenese a magyar filmnek. Ugyancsak életműdíjat kapott a grafikus, festő és író Bertalan Tivadar, számos hazai és világprodukció látványtervezője. Szintén egész munkásságát ismerték el Kemenes Fanni színházi és filmes jelmeztervezőnek; a színész Szilágyi Istvánnak, és a főként kortárs irodalmi adaptációiról ismert televíziós rendezőnek, Szőnyi G. Sándornak. A Magyar Mozgókép Mestere lett a 71 éves Elek Judit rendező, aki nagy tehetséggel újította meg a magyar filmet 1968-ban Sziget a szárazföldön című munkájával, amelyre mintegy visszautalt legutóbbi filmje, A hét nyolcadik napja. Elek Judit a díj átvételekor azt mondta: „addig élünk, amíg dolgozunk".

Csütörtökön a budai MOM Parkban információs és emlékvetítésekkel, a pesti Uránia moziban vegyes programmal folytatódott a filmszemle, amelyet idén Huszárik Zoltánnak ajánlották. Az érdeklődők legszebb filmjeit is megnézhetik, egyebek között a Szindbádot.

Pénteken elkezdődnek a BKK-ban a játékfilmek díszbemutatói, a MOM-ban pedig a kisjátékfilmes blokkok vetítései.