Egy fénykép az iskolába induló gyerekről, akinek mostantól kilenc hónapon át viselkednie kell, vagyis jól kell viselkednie az iskolában, ahol már hétévesen nem heti negyven órát, hanem jóval többet tölt, és ahol olyan pici a betonudvar, hogy nem lehet minden szünetben kiszaladni egy kis fogócskára, mert nem fér el ott minden gyerek, és a pisilésre sem jut idő, fogmosásra meg pláne nem, hiába gyakorolták be az oviban, de minek is kéne fogat mosni étkezés után, ha újabban már enni sem lehet egy jót, mert nemcsak a tankönyv kísérleti, hanem az étrend is, csak az evőeszközök meg a tálca régi, de nagyon, és persze a pedellus szigora, aki már a második héttől nem engedi fel anyut az elsőshöz a terembe az otthon felejtett tornazsákkal, hiába vallja magát bűnösnek, hiszen még ő tehet róla, hogy otthon maradt az a fránya zsák, a gyerek fog ott ülni a kispadon, mostantól ő felel mindenért, neki kell eldöntenie, hogy mi lesz, ha nagy lesz, még akkor is, ha éppen minden felnőtt azt mondogatja, hogy a mai szakmák el fognak tűnni, ami nem baj, a baj az, hogy miért nem az a jó fej tanár tanítja majd az angolt, akiről azt mondták, hogy igazgató lesz, igen, ő, aki olyan kedvesen mosolyog kockás ingben azon a fényképen. 

Fotó: Koncz György / Népszabadság