Méltányolható „céhes" érdekérvényesítés és értékvédelem hívta életre hat éve a Szótárnapot. Elég későn. A rendszerváltás után a teljesen szabaddá váló hazai könyvkiadás gombamód termelte ugyanis az ilyen-olyan, „szótárnak látszó tárgyakat". A nyelvtudás egyszerre fölértékelődött, az emberek kapkodtak a könyvesbolti polcokra, még inkább az árusító ponyvákra kitett szótárak után, különösen, ha azok olcsón kellették magukat. Persze helyes volt, hogy megszűnt profilgazda lenni az Akadémiai Kiadó a szótárkészítésben, viszont nem volt helyes, hogy az olvasó nem kapott hiteles eligazítást arról, melyek a megbízható és főként a korszerű szótárak, amelyeket a legnagyobb haszonnal forgathat.

Ma már „céhes" embléma - a Kiváló Magyar Szótár díj - jelzi ezeket, ami, akárcsak a Szótárnapok megrendezése, az Akadémia Szótári Munkabizottságának köszönhető. A díjakat idén harmadik alkalommal osztották ki az ELTE Bölcsészkarán, szerdán. Először még 14 kiadó nyújtott be összesen 35 szótárt, másodjára már csak 5 kiadó 13-at, az idén pedig 4 kiadó (Akadé­miai, Grimm, Osiris, Tinta) ugyanannyit. A benevezett kiadványok közül öt viselheti ezután az emblémát (pénzjutalom nem jár a címmel). A kör tehát szükségképpen szűkült, az említett négy műhely - kiegészülve az elektronikus nyelvi kiadványokban élenjáró MorphoLogic-kal - tekinthető a hazai szótári szakma krémjének. Mivel Magyarországon vagyunk, meg kell jegyezni: a díjak odaítélésénél kizárt a „mutyizás", mert szigorú, kétlépcsős szakmai bírálaton esnek keresztül a benevezett munkák. Az idei értékelést 21 független szakember végezte, a főzsűriben Kiefer Ferenc akadémikus, Bassola Péter professzor, Kiss László tipográfus, tervezőgrafikus és Nádasdy Ádám nyelvész, egyetemi docens vett részt.

Ami a szótárkiadás helyzetét illeti, Prószéky Gábor, az MTA szótári munkabizottságának elnöke úgy összegzett: a nyomtatott szótárak, úgy is, mint szerethető, háromdimenziós tárgyak nem halnak ki (az idén díjazott művek is papíron olvashatók, habár van köztük, amelyik világhálón is elérhető), ám hatókörük csökken. A szakember, aki a MorphoLogic vezetője is, úgy véli, az internetes használók mára hozzászoktak az ingyenességhez, mondván: majd lesz másvalaki, aki fizet a szótári szolgáltatásért. Csakhogy ez nem az a műfaj, ahol tucatjával lehet hirdetőket találni, nem beszélve arról, hogy a használó is furcsállná, ha egy elektronikus szótárban, mondjuk, divatreklámokat látna. Fura paradoxon ugyanakkor, hogy a világhálós szótárak gyakran nem adnak annyi információt, mint a nyomtatottak - noha kétségtelen előnyük, hogy gyorsan frissíthetők. Ezért többnyire a tömegterméket képviselik (mint korábban és még néha ma is a barkácsolt, „gagyi" nyomtatott szótárak) a ritkábban megjelenő minőséggel szemben. A vásárló azonban - Prószéky szerint - sokszor úgy gondolkodik: „ami ingyen van, nem baj, ha nem olyan jó". A szótárkiadás jövője ez utóbbi felfogás megváltoztathatóságán múlik: az ingyenes tömegtermék és a mérsékelt térítéssel használható minőségi versenyéből fog kialakulni.

Egy kis ország esetében súlyos problémáról van szó, különösen a kétnyelvű (magyar-idegen nyelv) szótárak esetében. Érdeklődésünkre Prószéky elmondta, a piac csak a nagy nyelveken, elsődlegesen az angolul készülő műveket honorálja, a kis nyelvek szótárai támogatás nélkül nem is tudnak megjelenni. Sok „lappangó" szótárra, például az albán-magyarra - megszállott nyelvészek fiókban fekvő műveire - nem találni kiadót manapság. A szakember fölvetette, a visegrádi országok vajon miért nem foglalkoznak közösen e probléma megoldásával. Azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy állami segítséggel létrejöjjön egy lexikográfiai központ, amely segítene összehangolni a megjelenéseket. Ezzel lenne elkerülhető, ami manapság sajnos előfordul, hogy egyszerre több kiadónál is készülnek azonos, együtt semmiképpen sem piacképes szótárak.

A Kiváló Magyar Szótár díj
idei kitüntetettjei:
Eőry Vilma (főszerkesztő): Értelmező szótár+ (Tinta Könyvkiadó)
Hessky Regina-Iker Bertalan: Német-magyar, Magyar-német tanulószótár (Grimm Kiadó)
Pálfy Miklós: Francia-magyar kéziszótár (Grimm Kiadó)
Pusztai Ferenc (főszerkesztő): Magyar értelmező szótár (Akadémiai Kiadó)
Szemerkényi Ágnes: Szólások és közmondások (Osiris Kiadó)

szótár