Nem keresztény közegbe, hanem muzulmánnak született. Ma is az iszlám követője, de fiatalon volt egy Krisztus-hívő korszaka. Doktorátusa dacára megkérdőjelezik tudományos, pontosabban vallástörténeti képzettségét, ám a kiadók mégis sorra adják ki ilyen témájú könyveit. Lehet szeretni vagy nem szeretni, amit a családjával Kaliforniában élő, iráni-amerikai Reza Aslan ír, művei azonban – így a nemrég a hazai könyvesboltokba is eljutott A zelóta: a názáreti Jézus élete és kora – a sikerlisták élére kerülnek.

Minden bizonnyal a nagyhét is aktualitássá teszi, hogy a francia L’Express magazin címoldalát szintén A zelóta foglalja el, ahogy az amerikai médiában is vihart kavart, miért is akart egy muzulmán könyvet írni Jézus Krisztusról. Ám ebben sincs egyetértés: míg a Fox News szerint ez botrány, a The Los Angeles Times kritikusa szerint valójában az a meglepő: korábbi munkákhoz, így a makói születésű brit kutató, Vermes Géza A zsidó Jézusához képest mennyire kevés újat tartalmaz Aslan műve.

„A folyamat során megismert Jézus talán nem az a Jézus lesz, akit várunk. Biztosan nem az a Jézus lesz, akit a mai keresztények ismernek. De ő lesz az a Jézus, akit a történeti kutatás eszközeivel megismerhetünk. Minden más hit kérdése”, ígéri könyve hasábjain a szerző, akinek Jézusa harcos zsidó nacionalista, nem pedig az alázat mintaképe, aki a másik orcáját is odatartja az ütésre.

– Valóban számos könyvet írtak már e témában, de egyrészt elsősorban keresztényeknek, másrészt Krisztusról, a Megváltóról, s nem a történeti Jézusról. Arról, hogy ki is volt, hogyan élt kétezer évvel ezelőtt. Az én könyvem sikerének titka az: összegeztem a történeti Jézusról szóló tudományos kutatásokat, de úgy írtam meg, hogy az ne tudósok, hanem átlagolvasók számára szóljon. Úgy szemlélem Jézust, mint a kor termékét, amelyben élt – mondja az 1972-ben, Teheránban született Aslan a lapunknak Los Angelesből adott telefoninterjúban.

Pedig maga is volt korábban buzgó Krisztus-hívő. Első mondata is erős: „Tizenöt évesen találtam rá Jézusra”. „Nekem, akinek tarkabarka rokonságom langyos muzulmánok és harcos ateisták alkották, ez volt a legérdekesebb történet, amit valaha hallottam. Soha azelőtt nem éreztem ennyire Isten vonzását”, folytatja A zelóta elején. Interjúnkban pedig így indokolja kétszeri vallásváltását: „1979-ben érkeztünk az Egyesült Államokba. A teheráni túszválság időszaka volt ez, komoly ellenérzések jutottak kifejezésre Amerikában az irániakkal szemben. Ezért aztán nehéz volt az 1980-as évek Amerikájában irániként élni”.

Mint Aslan elmondja, az Evangélium hívó szavára vette fel a keresztény vallást, és az Újszövetséget tanulmányozta a főiskolán. „Tanulmányaim során azonban ráébredtem, sok minden helytelen volt, amiről pedig úgy gondoltam, hogy helyesen tudom Jézusról. Így aztán elfordultam a kereszténységtől, de továbbra is tanulmányoztam a vallásokat. Úgy találtam, a vallás pusztán jelképek és metaforák nyelvezete, amely abban nyújt számomra segítséget, hogy meghatározzam saját magam a hitemet. Márpedig az iszlámot közelebbnek éreztem magamhoz, több értelmet láttam a nyelvezetében”. Ugyanakkor A zelóta szerzője nem állítja, hogy az iszlám helyesebb vagy igazabb lenne, mint bármely más vallás. Aki abból él, teszi hozzá, hogy a világ vallásait tanulmányozza, egyetlen hitet sem emelhet ki ennyire a sorból és vehet túlságosan komolyan.

A The New Yorker szerint a Szentírást és a tudományt ötvözi, míg a San Francisco Chronicle „súlyos gondolatoktól feszített, mélyen politikai tartalmú könyvről” cikkezett. Még Bibó István írta annak idején: komikusnak találta mindig, hogy akadhatnak emberek, akik egy percig is komolyan el tudták képzelni, Krisztus nem létezett, és valaki kitalálta őt. „Egy annyira pregnáns személyiség képe bontakozik ki előttünk ezekből, hogy ha ezt valaki irodalmi műnek találta ki, akkor az a valaki volna a világ legjelentősebb vallásalapítója”, állította.

Aslan persze eddig nem megy el. De alaposan fordít a megszokott Jézus-képen, egyes leírásai, így a jeruzsálemi zsidó templomé, pedig olyanok, mintha csak egy hollywoodi film szövegkönyvét olvasnánk. Felekezetváltása mellett a hozzáértését is megkérdőjelezték, így a The Washington Post hosszabb oknyomozó írásban fejtegette tavaly, hogy szociológiából szerzett doktorátusa azért nem ugyanaz, mint vallástudósnak lenni.

– Nem kívánok reagálni a tudományos képzettségemet támadó írásokra. Azok, akik megkérdőjelezik a hátteremet, nem tudják, mit beszélnek. Négy könyvet írtam vallási témában, kettő közülük globálisan is bestseller lett. Hogy történetmesélő lennék-e vagy történész? Szerintem butaság e kategóriákban gondolkozni. Mi is a különbség? – véli a szerző, aki egyébként a Kreatív írás című tantárgyat tanítja a Kaliforniai Egyetem riverside-i campusán. Hogy szülőföldje táján is seperjen egy kicsit, kérdésünkre Aslan egyszerűen katasztrófának nevezi a 35 évvel az iszlám forradalom utáni, mai Iránt. Ugyanakkor el tudja képzelni, hogy egyszer visszatérjen majd huzamosabb időre is; az elmúlt évtizedekben megfordult már az országban.

Aslan nem áll le. A zelóta mellett a többi közt A nincs isten, csak Isten sikerszerzője újabb vallási könyvön dolgozik: Az Isten története jövőre kerülhet a boltokba. Hívők és ateisták egyaránt előre fenik rá a tollaikat.