A Szépművészeti Múzeum által kiadott MúzemCafé-sorozat nyitókötete a kitüntető elismerést külső megjelenése miatt, könyvtárgyként érdemelte ki.

A szerző, György Péter lapunk megkeresésére háláját fejezte ki a tervezőcsapatot vezető Salát Zalán Péternek. Mint mondta, büszkeséget az ügy kapcsán csak annyiban érezhet, amennyiben tényleg büszke rá, hogy ismerheti Zalánt, és együtt dolgozhatott vele, de azon kívül, hogy hagyta őket alkotni, egyéb érdeme az ezüstkocka megszerzésében nincsen.

A karakteres élfestés és dobozszerű megjelenés ezüstkockát ért

Ami a Szépművészeti közleménye szerint „hiánypótló múzeumszakmai munka” beltartalmát, saját érdeklődésének alakulását illeti, György úgy vélte, hogy a magyar akadémiai közegben még mindig erősen él az az előfeltevés, amely szerint a művészettörténet és a művészetet körülvevő, közvetítő intézmények – például a múzeum – története lényegében két külön, egymástól jól elválasztható kutatási terület.

Pedig – tette hozzá – az erről folyó vita számos más helyen jobbára már régen lezárult, az ellenkező eredménnyel. „Arra a kérdésre, hogy Kokas Ignác milyen festő volt, nem tudunk válaszolni anélkül, hogy ne vennénk számításba a szűkebb és tágabb közeget, amelyben tanult, tanított és dolgozott: ugyanannak az éremnek a két oldaláról van szó. A kortárs művészetet illetően különösen így van ez, ennek tanulmányozói között a legtöbb helyen feltehetőleg az én érdeklődésem, kérdésfelvetéseim nem számítanának kivételesnek.”

György már pályája elejétől a társadalmi és mediális művészetközvetítési közegek tanulmányozása felé fordult, már az első, Pataki Gáborral közösen írt – Az európai iskola című – könyvükben is könnyen szétválasztható volt, melyik fejezetet ki írta, annak alapján, hogy voltak-e benne társadalomtörténeti fejtegetések.

György jelenleg készülő könyvének – amelynek Bán Zsófia író által kitalált címe A hatalom képzelete lesz – tárgya a létező szocializmus művészettörténetének 1957 és 1980 közötti része, és éppen e szerinte evidensen meglévő összefüggés igazolását tekinti feladatának. Épített terek, képek és szövegek elemzésén keresztül kívánja hatalom és képzelet viszonyát, a hatalmi képzelet természetét bemutatni.