Hozzáállás kérdése. Lehet úgy is tekinteni rá, mint egészen különleges alkalomra, feltámasztási kísérletre. 1980-ban még készült belőle Hungaroton-lemez híres tenorral, jó magyar közreműködőkkel, de azóta nálunk csak lézeng. Másutt még azt sem teszi, ebben az évezredben csak egyszer játszották. Új korában siker volt, de aztán szép lassan kiszorította az Aida meg talán a Nabucco. Az utóbbinak a színpadképe volt hasonló, az előbbinek a története, gyenge lelkű tenor küszködik a szoprán és a mezzoszoprán között.

Lehet vissza nem térő lehetőség, tessék ez a Sába királynője, hasonlít, de mégis más. Hogy Goldmark mennyire jó zeneszerző volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Magische Töne kezdetű ária. Zene és szöveg kivételes együttese, azt éneklik, ami éppen történik a zenében, mágikus hangok követik egymást. Nagyon nagy zeneszerző az, aki létre tudja hozni ezt a pillanatot.

Goldmark valószínűleg nagyon nagy zeneszerző volt, talán nem annyira elszánt, amennyire tehetséges, de néha születnek igazán jó kísérletek a feltámasztására. Az Operában legutóbb ilyen volt Seregi László Makrancos Kata-balettje Goldmark-zenére, az ember úgy ment haza, hogy fülében maradt a Tavasszal nyitány és a Falusi lakodalom szimfónia témái. Lehet így is.

A királynő: Gál Erika Pályi Zsófia

Lehet úgy is, ahogy most történt. Van ez a Goldmark, Magyarországon született, halálának centenáriuma van, utca is viseli a nevét, vegyük fel a kötelezők közé. Rendezze Káel Csaba, és akkor garantáltan semmi sem fog történni, se jó, se rossz, se hús, se hal, aranyoszlopok között téblábolnak a szereplők olyan ruhában, amelyikben több-kevésbé bármelyik opera előadható volna.

A vendégtenor Nutthaporn Thammati szép hangú, és nekem nem hiányzik a harsányabb jelenlét, a wagneri dimenzió, mert Asszád lehet, hogy katonának hős, de a hétköznapokban nyámnyila. Sümegi Eszter abszolút klasszis, Gál Erikának a hangszíne gyönyörű, utóbbinál elég fájdalmas látni a magára hagyottságot, a játéka semmit nem lendít a drámán, dacosan felszegett fej, mintha ez lenne az egyetlen eszköze a királynő jellemzésére, azt sem sikerült eldöntenem, hogy vajon szerelmes asszonyt játszik, vagy csak afféle rátartit, aki nem nézi tétlenül, hogy a férfi mást vesz feleségül. Kelemen Zoltán a másik idétlen Salamon királyként, de a hangja még most is óriási érték.

Pipának pipa, a darab eljátszva, csak a következő Goldmark-évforduló van kicsit messze ahhoz, hogy bizakodjunk az értelmes előadásban is.

GOLDMARK: SÁBA KIRÁLYNŐJE Erkel Színház