Farsang idején a főúri udvarokban, a városokban és a falvakban is megünnepelték a tavaszvárás ősi, pogány szokásokból táplálkozó ünnepét. A húsvét előtti negyvennapos böjt féktelen mulatozások, evés, ivás, lakodalmak, disznótorok időszaka volt, amely az egyház tiltásai ellenére is túlélte az elmúlt századok viharait, és megérte a 21. század elejét is. 

Magyarország számtalan történelmi helyszínén megünneplik a tél végét és a tavasz közeledtét jelző farsangot, a eneszánsz pincemúzeum is számos programmal várja az érdeklődő családokat: mese, játék, a múzeum izgalmas földalatti pincerendszerének bemutatása, és Magyarország legkiválóbb borai szerepelnek az ünnepi programkínálatban.

Szombaton kora délután Mátyás-korabeli reneszánsz farsanggal indul a folyam, a Budapesti Történeti Múzeum közreműködésével, később farsangi maszkokat lehet készíteni, még később bórkóstolót tartanak, sommelier eligazításával, aztán farsangi köszöntők, népdalok lesznek hallhatók, végül pedig a Görömbő Kompánia zenés-mesés-táncos, interaktív előadását nézhetik meg az egybegyűltek. A rendezők - a Mátyás-farsang kivételével - vasárnap is ugyanezt kínálják.

A két napos felhozatalt középkori játékokkal (malom, sakk, kockajátékok, ördöglakat,stb.), borfelismerő versennyel és tárlatvezetéssel színesítik a szervezők.

A reneszánsz szekértolói