Azzal, hogy a Szelíd teremtés bekerült a cannes-i versenybe, már garantált, hogy végigjárja majd a világ fesztiváljait. Az utóbbi napok, hetek másik legnagyobb izgalmat keltő filmszakmai kérdése, hogy vajon Tarr Béla elkészül-e A torinói ló című művével és bekerül-e a cannes-i versenybe, szintén eldőlt: nem.

– A Szelíd teremtés személyes munka, az utóbbi négy-öt évben rengeteget fektettem bele. Tulajdonképpen nem is ezt a filmet kellett volna leforgatnom, két másik tervet is félretettema kedvéért. Sok embert kellett meggyőznöm, hogy én inkább ezt a kicsi, kevés pénzből elkészíthető mozit választom. Azzal, hogy bekerült a cannes-i versenybe, visszaigazolódott, hogy megéri a nem járt utat követni. Ez a film sokat jelent nekem, sokat jelent a magyar filmnek – mondta lapunknak Mundruczó Kornél, aki szerint sokkal nehezebb a második az első lépésnél, utalva a Delta két évvel ezelőtti cannes-i sikerére.

A Frankenstein-terv munkacímen futó film végleges címe Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv lett, a korábbi verziót csak az alcím őrzi. Az alkotók ezzel el akartak szakadni a nagy nemzetközi sikerrel játszott színházi előadás és a Frankenstein rémtörténet emlékétől. A színpadi változat – amelyet szintén Mundruczó rendezett – hangvétele és stílusa nagyban eltér a filmtől, még ha gondolatiságában ugyanúgy nyúl is vissza Mary Shelley regényéhez. Ahogy Mundruczó fogalmaz, Bíró Yvette-tel a forgatókönyv készítése során teljesen átírták a színdarabot, még a fordulatait is elhagyták, hogy egy teljesen új változatot hozzanak létre, amely egy ártatlan emberről szól.

A film további különlegessége, hogy Mundruczó Kornél rendezői karrierje mellett a színészit is újra beindítja, mivel ő maga alakítja az egyik főszerepet (amelyet a színpadi verzióban Rába Rolandra osztott) Monori Lili, Frecska Rudolf és Csíkos Kitty társaságában. Mundruczó mindenesetre nem tervezi, hogy a filmjeinek a jövőben ő lesz a főszereplője, de mivel a szerep egy filmrendező figurája, nem akarta színészre bízni a feladatot. Több más rendezőkolléga neve is szóba került, de végül úgy döntött, hogy a legtisztességesebb, ha vállalja a parafrázist és az önkritikát, és maga játssza el a szerepet.

– Fantasztikus eredmény az, amiről most hírt adhatunk, büszkék lehetünk rá. Bátran mondhatjuk, hogy ezzel a cannes-i szerepléssel a magyar film ismét a világ filmművészetének élvonalába került – ujjong Kőrösi Zoltán, a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke a cannes-i bejelentés nyomán. Hozzátéve: a Filmszemlén is látott nagyon jó filmeket, kár, hogy a fanyalgók hangja erősebb volt. Hovatovább, ha Tarr Béla is elkészült volna a filmjével, akkor megtörtént volna a csoda, azaz két magyar mű lett volna versenyben. Lehet. De az is biztos, hogy a szemle felhozatala alapján csak egy rövidfilmünk lenne a Croisetten: Szimler Bálint Itt vagyok című 36 perces műve, melyet a nagyvilág filmfőiskolásainak legjobbjait felvonultató „Cinéfondation” programba hívták meg. Mundruczó mozija nem volt még bemutatható állapotban februárban, Tarré pedig még most sincs.

– Alapvetően időhiány okozta a késlekedést, embertelen számú nevezésből válogatott ugyanis idén Cannes. De természetesen erről pontos információ nem igazán áll rendelkezésünkre – reflektál Vezér Éva, a Magyar Filmunió igazgatója arra a kérdésre, hogy vajon miért csak egy héttel a hivatalos sajtótájékoztató után dőlt el a Mundruczó-mű sorsa. A bejelentés következtében azonban most az az égetőbb kérdés, hogy vajon a reflektorfénybe került magyar filmesek jelenlétét, promócióját hogyan tudja majd kezelni a Magyar Filmunió. A nemzetközi tapasztalatok szerint egy versenyfilm mégoly szerény cannes-i kampánya is alaphangon 100-120 ezer euróba kerül. Ráadásul a Filmunióra most dupla feladat vár, mivel Kocsis Ágnes Pál Adrienn című drámája is a hivatalos programban, az Un Certain Regard szelekció díjáért versenyez. Vezér Éva lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány mellett az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az NKA támogatásával oldják majd meg a franciaországi markáns jelenlétet.

Keretes

Mundruczó Kornél Delta című műve már 2008-ban versenyben volt Cannes-ban, és elnyerte a nemzetközi kritikusszövetség Fipresci-díját. A rendező 2003-ban debütált ott A 78-as Szent Johannája című rövidfilmjével. Következő alkotását, a Kis Apokrif No. 2-t a rendezői vizsgafilmeket bemutató Cinéfondation szekció hívta meg 2004-ben. A következő Mundruczó-mű, a Johanna világpremierje az 58. Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard elnevezésű hivatalos programjában szerepelt.

Mundruczó Kornél