München nyomai Budapesten
A bécsi templom építésze, Friedrich von Schmidt tanára volt Steindl Imrének, s a motívumok átvétele épp fordított irányú volt, mint ahogy az a mi nemzeti büszkeségünknek jólesne. Ettől függetlenül persze a Parlament szebb és reprezentatívabb, de nem árt tudnunk, hogy miért lett olyan a kupolája, amilyen. Egyébként a Maria vom Siege nemcsak a parlamenünkre volt hatással, hanem például a müncheni Lukaskirchére is.
Egy rövid ideig nyitva tartó, és sajnos eléggé észrevétlenül elmúlt kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban több tucat ilyen hasonlóságot mutatott ki kelet-közép-európai és müncheni épületek között. München festőakadémiájának festészetünkre gyakorolt hatását sokkal jobban ismerjük, szép kiállítás volt belőle néhány éve a Nemzeti Galériában. Viszont az ottani építészeti képzés, a müncheni szecesszionista építészet honi hatásai alig ismertek. Nem volt igazán kutatott ez a téma. A közelmúltban Dieter Klein művészettörténész átvizsgálta a müncheni építészeti műhelyek régi anyakönyveit. Kikutatta, kik azok a külföldi építészek, akik ott tanultak, s munkáikban megkereste a müncheni hatásokat. Főleg kelet-közép-európai építészekről van szó, s mint összegyűjtött anyagából kitűnik, Budapesten, Bécsben, Prágában, Varsóban, Bolzanóban, Szófiában és más, kisebb városokban is sok olyan házat találunk, amelynek ősmintája fellelhető Münchenben. Vagy ritkább esetben az átvétele.
München legnagyobb hatású építészei a történeti stílusokat képviselő Leo von Klenze, Friedrich von Gartner, valamint a szecesszionistává lett Martin Dülfer, akinek Allgemeine Zeitung-székháza korszakjelölő épület volt, megépültétől számították a szecesszió térnyerését a városban. Magyarországi hatását Szegeden, a Reök-palotán, vagy más néven Íriszes házon fedezhetjük fel legközvetlenebbül, melynek tervezője, Magyar Ede szintén tanult Münchenben.
De ott tanult Hikisch Rezső is, akinek iskolaépületei emlékeztetnek a müncheni iskolákra (például a Szentendrei út 128-131. szám alatti iskola). A szintén Münchenben iskolázott Feszl Frigyes Vigadója idézi az úgynevezett Maximilien-stílű bajor néprajzi múzeumot. Rauscher Lajos Andrássy út 71. szám alatti épületére Klein szerint a müncheni hadügyminisztérium neoreneszánsz palotája lehetett hatással. Zrumeczky Dezső Szemlőhegyi úti és Sándi Gyula-Orbán Dezső Fehérvári úti iskolája szintén müncheni hatásokat mutat. Korb Flóris német iskolázottsága pedig a Zeneakadémián és (kisebb mértékben) a New York palotán mutatható ki (hisz ő is dolgozott rajta).
Klein szerint a budapesti New York-palota előképe is megtalálható a bajor fővárosban. Mégpedig a Friedrich Thiersch és Dülfer által tervezett neobarokk Bernheimer Haus kerekedőház az. A New York tervezője, Hauszmann Alajos jól ismerhette, írja Dieter Klein, hisz vásárolt itt régiségeket a budavári királyi palota berendezéséhez.
