Az alaptörvénnyel ellenkezőnek és a művészi szabadságot megsértőnek értékelte a Magyar Művészeti Akadé­miáról szóló törvény egyes részeit ­Szabó Máté, az alapvető állampolgári jogok ombudsmanja, és megsemmisítésüket kérte az Alkotmánybíróságtól – számoltunk be róla hétfői lapunkban. Szabó Máté állásfoglalásában – melyet információink szerint a millás Juhász Péter kezdeményezésére készített – egyebek mellett megjegyezte: az alaptörvény akadémiára vonatkozó bekezdéséből nem következik, hogy az MMA-t a Magyar Művészeti Akadémia nevű civil szervezetből kellene létrehozni, és kérte a további tagok megválasztásának módját előíró rendelkezés megsemmisítését is.

Megkérdeztük erről az MMA-t, de sem Kucsera Tamás Gergely főtitkár, sem más nem tudott rendelkezésünkre állni. Hétfő reggel a főtitkár a közszolgálati hírcsatornáknak adott interjút, és lényegében azt mondta el, hogy az ombudsman nem velük, hanem a parlament döntésével vitatkozik.

Sikerült viszont utolérnünk a Magyar Tudományos Akadémia társult intézményeként működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) ügyvezető elnökét, Ferencz Győzőt. Mint ismeretes, a SZIMA-t Kosáry Domokos alapította, szinte egy időben az MMA megalakulásával, és azóta művészeti akadémiai szervezetként működik, de nem az államhatalom szerveként, és nem függetlenül a tudományos akadémiától.

Viszont az alapörvénybe is belefoglalt művészeti akadémia felállásakor (2011-ben) teljesen figyelmen kívül hagyták a ­SZIMA-t. Ferencz Győző lapunknak úgy nyilatkozott, egyetértéssel olvasta az ombudsman által kiadott állásfoglalást. S hogy mi lehet egy MMA-t „elmeszelő” alkotmánybírósági döntés eredménye? Ferencz nem gondolja, hogy szükség van még egy művészeti akadémiát létrehozni, arra meg sem szükség, sem lehetőség nincs, hogy a meglévő két akadémia egyesüljön.

Az ügyvezető elnök leszögezte: a SZIMA 1992 óta működik, képvi­seli és megtestesíti a magyar irodalmi és művészeti élet sokszínűségét. Alapszabálya értelmében nem törekszik közhatalmi szerepre. Az akadémia szakmai testület, és nem politikai végrehajtó szerv. Olyan testületre tehát semmi szükség nincs, amely akadémia néven kormányzati feladatokat lát el. Arra valók a közhivatalok, a minisztérium. A kormány feladata abban áll, hogy megteremtse a megfelelő jogi, gazdasági kereteket, amelyek között a művészek szabadon alkothatnak. Mint mondta, a költségvetés művészetek ápolására fordítható részét egyetlen kormány sem sajátíthatja ki saját politikai és ideológiai céljaira.

Érdekes egyébként, és mára ­szinte feledésbe merült, hogy egy egységes művészeti akadémia létrehozására néhány évvel ezelőtt napirenden volt más elképzelés is, amikor a legszélesebb bázisú művész-érdekképviselet, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) állt az akadémiává válás előtt. 2009-ben létezett egy előkészített törvénytervezet a hétezer tagot számláló MAOE köztestületté nyilvánítására, amelyből később egy ön­álló művészeti akadémia nőhetett volna ki. Ezt azonban a Hiller István vezette kultusztárca végül is nem vitte végig. Aknay János, a MAOE jelenlegi elnöke (mellesleg MMA-tag) szerint azért, mert sosem volt meg rá az igazi politikai akarat, hisz egy hétezres szervezetet nem lehetett volna köztestületté nyilvánítani. Azonban az igazi ok Hiller István akkori kulturális miniszter szerint az volt, hogy a kormány és főként a miniszterelnök nem támogatta a tervezetet, mert művészeti akadémia kérdésben a Kosáry Domokos-féle elképzelést és a Széchenyi István Művészeti Akadémiát tartotta támogatandónak.

„Lefedjük a magyar művészeti élet teljességét”