Mit jelent az, hogy „költő vagyok”?

27. alkalommal nyílt meg kedden a József Attila Kör tábora a szigligeti Alkotóházban. A helyszín már-már kultikus, korábban Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, Örkény István, Kertész Imre és sokan mások töltöttek itt hosszabb-rövidebb időt.

A tábor hat napja alatt próza- és versírói, illetve műfordítói szemináriumok, továbbá izgalmas beszélgetések keretében ismerkedhetnek meg a táborlakók a relatíve fiatal magyar költő és prózaíró nemzedékkel. A szombati nap kiemelt vendégei osztrák meghívottak lesznek.

Az első napon a hallgatóság az R25 antológia című JAK-füzet bemutatóján vehetett részt. A könyvet Áfra János állította össze olyan költők verseiből, akik 1990-ben, vagy annál korábban, de a rendszerváltás környékén születtek A beszélgetésen a kötet szerzői közül Borda Réka, Kerber Balázs, Fehér Renátó és Kovács Kristóf vettek részt, a moderátor Pion István, költő, slammer volt.

Fotó: Bach Máté / József Attila Kör
Fotó: Bach Máté / József Attila Kör

Pion kérdései arra irányultak, hogy a kötet szerzőinek milyen emocionális kötődésük van a rendszerváltás előtti és utáni időszakhoz, mire asszociálnak, ha a rendszerváltás szót hallják és, hogy hogyan lehet tekinteni 25 évnyi idő elteltével erre az időszakra. Ezeket a kérdéseket azért volt nehéz megválaszolni, mert a kötet költőinek nagy része életkora miatt nem tudja átlátni azt az időszakot, amelyben nem élt, vagy nagyon kisgyerek volt még. Inkább a szülők, nagyszülők történeteiből, vagy a későbbi saját kutatásaikból táplálkozhattak.

Voltak egyszerűbben megválaszolható kérdések is: például, hogy a szerzők mik szerettek volna lenni, és hogy mikortól mondhatja magára valaki, hogy „költő vagyok”.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.