Fiatalon tagjává vált a XX. század eleji pezsgő magyar irodalmi életnek. A Nyugat szerzőjeként közelről ismerte Babits Mihályt, Illyés Gyulát, Füst Milánt, Örkény Istvánt, Molnár Ferencet. Ő volt József Attila utolsó valóban közeli ismerője. Vele és Ignotus Pállal együtt alapították a Szép Szó című folyóiratot.

1938-tól Párizsban élt. Együtt dolgozott Károlyi Mihállyal, akinek ma oly sokan felróják Magyarország trianoni megcsonkítását. Kutatott Horthy Miklós titkos iratai között, mielőtt barátja, Habsburg Ottó, megírta neki személyes emlékeit a kormányzóról. Fejtő elsőként leplezte le a Rajk-per koncepciózusságát.

Mint a francia állami hírügynökség, az AFP vezető Kelet-Európa szakértője sokat tett azért, hogy Magyarországról, az 1956-os forradalomról Nyugaton hírt kapjanak, s reális képet alkossanak, életben tartva a forradalom céljait és szellemiségét. Hozzájutott a jugoszláv és az amerikai titkosszolgálat anyagaihoz, a francia és a lengyel diplomácia jelentéseihez, ahogy a forradalomban fontos szerepet játszó barátaitól is kapott információkat.

Hírelemzéseit Amerikától Japánig, a nyugati blokk számos országában átvették az AFP-től. Mivel érte el, hogy Albert Camus és Jean-Paul Sartre a magyar forradalom mellé álljon? Miről beszélgetett Nagy Imrével? Elhiszi-e informátora állítását, miszerint Kádár János nem önszántából hagyta el az országot az '56-os forradalom idején?

Magyarország rendszerváltás utáni miniszterelnökei, (időrendi sorrendben) Orbán Viktor, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is fontosnak találta meghallgatni a gondolatait. Ő mit gondolt róluk? A könyvből kiderül, hogy sokat látott politikai elemzőként, újságíróként, esszéista-történészként Fejtő kísértetiesen jól látta Magyarország jövőjét. Már 2007-ben a mai magyar közélet számos elemére rávilágított.

Fejtő Ferencnek Trianonban elszakították a családi gyökereit, a holokausztban több, mint 30 rokonát veszítette el, üldözték a fasiszták és a kommunisták is, mégse a gyűlöletbe temetkezett, hanem épp ellenkezőleg: meg akarta érteni a folyamatokat. A majd' 100 éves polihisztor őszintén vall eszmékről, szerelmekről, kudarcokról, istenkeresésről, bűntudatról, optimizmusról, a vallásokhoz és a halálhoz való viszonyáról.

A kötetben, amely Fejtő Ferenc életének utolsó interjúival, az elmúlt száz év történelméről ad személyes hangvételű áttekintést, megszólalnak Fejtő Ferenc családtagjai, pályatársai, munkatársai, közeli barátai, hölgyismerősei és politikusok is. Köztük Kertész Imre Nobel-díjas író, Romsics Ignác történész, Széchenyi Ágnes és Agárdi Péter irodalomtörténészek, Rockenbauer Zoltán egykori kulturális miniszter, Sujánszky Jenő '56-os szabadságharcos, Méray Tibor és Schreiber Tamás újságírók is.

A kötet bemutatóját a Francia Intézetben tartják október 16-án 18 órakor.