Már jórészt eltünedeztek az 1838-as nagy pesti  árvíz szintjét jelölő táblák a ferencvárosi házakról, talán csak egy van még meg a helyén, a Kinizsi utca 31-ben. Az utolsó előtti darab pedig a Ferencvárosi Helytörténeti Múzeum kiállításán. Kevesen idézték meg a 170. évfordulón a Duna nagy pusztítását, de az Erkel utcai kis gyűjtemény igen. Ferencváros nem feledhet, annak idején ez a városrész szenvedte el a legnagyobb károkat: 529 épületéből 438 leomlott, 72 súlyosan megrongálódott, s csupán 19 ház állta ki az árvíz okozta megpróbáltatásokat.

Aki azt hiszi, hogy erről a témáról nem lehet újat mondani, élményszerűen bemutatni, az téved. A sokadszor viszontlátott metszetek szépen kinagyítva és egymás hatását is erősítve nagyon is valóságosan hatnak. Rengeteg felfedeznivaló részletet kínálnak. A térképek szintúgy. Az egyikről például kiderül, hogy a pestiek nem voltak egészen készületlenek az árvízzel szemben. Ferencvárost például egy a mai Boráros tértől a Haller utcáig húzódó gát védte. Amíg védhette, a 929 cm-es árral szemben azonban kevésnek bizonyult. S ha erémlik még  József Attila születési helye, a Gát utca, hát az is erről kapta a nevét.

Apropó, József Attila, róla is rendeztek 2005-ben egy emlékkiállítást, s emlkékszem, ott is szerepelt az a kis kézikocsi, ami most árvízi díszletként van a kiállítótér közepére installálva, mint hordalék. Kismúzeum azzal dolgozik, amije van. Egyébként a ferencvárosi így is az egyik legszínvonalasabb Budapesten.

Szolgálnak más meglepetéssel is. A Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből például elkérték azt az ismeretlen szerző által cirkalmas betűkkel papírra vetett emlékversezetet, amely így kezdődik: "Ezer nyoltz száz harmintz nyoltzban telendő/ Szép, s víg Pestet búba döntő/ Esztendő..." Majd így taglalja az eseményeket:" ..Éjfélután két órakor/ áradott/ A víz; s nyoltzkor ölnél feljebb duzzadott.//Már kezdtek a házak öszve/omlani/ Kőmíves Áts munkák törni,/s bomlani/Jobbról balrol az uttzákról/volt kjáltás/ Egygy jajj szót, s más ekhós/ jaj szó felváltás." Nem egy József Attila, de érdekes.

Persze vannak irodalmibb szemelvények is: Vörösmarty verse, Az árvizi hajós, vagy az Auróra irodalmi köréhez tartozó Bártfay László emklékezése, Wesselényi naplója, mely hitelesnek mutatja Jókai híres regényrészletét a Kárpáthy Zoltánból.

S ki tudta például, hogy az árvíztáblák nemcsak az emllékezést szolgálják, hamem megkönnyítették az árvíz után hozott új építési szabályozás betartását is, amely előírta, hogy  a földszint padlójának minden esetben az 1838. évi árvíz legmagasabb szintje fölött 6 hüvelyknyire (15-16 centiméter) kellett lennie.

Az árvíz hatására történt meg a Soroksári utca (ma Ráday utca) középső szakaszának a rendezése, s az árvíz évében került sor a régi Ferencváros két nagy terének kialakítására is. A Bakáts tér az árvízben megsérült ideiglenes plébániatemplom telke körül alakult ki, míg a Ferenc tér a régi Fő-utca (ma Tompa- és Balázs Béla utca) tengelyében létesült 12 házhely kisajátítása révén.

Az 1838-as árvíz