Miniszterelnöki e-levelek, most és mindörökké

A királyi okleveleket és a középkori adóösszeírásokat évszázadok óta gond nélkül őrzik a levéltárak. De el tudjuk-e olvasni a miniszterelnök elektronikus levelezéseit ötven év múlva? Megtaláljuk-e száz év múltán az autópályaterveket? Úgy tűnik, igen: ma beindult az úgynevezett Elektronikus Levéltár projekt.

A köz- és államigazgatási iratok kilencven százaléka manapság elektronikusan keletkezik, többnyire számítógépen, szövegszerkesztővel, táblázat- vagy adatbáziskezelővel. Az elmúlt évszázadok papírra rótt ismeretanyagával szemben az elektronikus információ rendkívül instabil, illékony, hiszen az iratok készítésekor használt technikai eszközök - szoftverek, hardverek -villámgyorsan avulnak. Beavatkozás nélkül tehát igen nagy a veszélye annak, hogy pár év alatt olvashatatlanná válnak, vagyis örökre elenyésznek. Az egyik legbrutálisabb példa erre a Magyar Országos Levéltár (MOL) mágnesszalagon őrzött anyaga: a húszéves gyűjtemény elolvasása szinte lehetetlen, az ehhez szükséges technika ugyanis mára eltűnt. Ezekre a problémákra kínál megoldást a MOL, Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a Kopint Datorg alkotta konzorcium uniós támogatással elinduló Elektronikus Levéltár programja, amelyet ma Baja Ferenc kormánybiztos, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, a MOL-t vezető Gecsényi Lajos és a főváros levéltárát irányító Á. Varga László ismertetett a sajtóval.

Digitális levéltár
Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, valamint Á. Varga László, Budapest Főváros Levéltárának vezérigazgatója sajtótájékoztató keretében ismerteti az Elektronikus levéltár projekt részleteit. Helyszín: Magyar Országos Levéltár, konferenciaterem (III., Lángliliom u. 4.).

A 2011-ig tartó, csaknem hárommilliárd forintból megvalósuló projektum célja a maradandó értékű elektronikus iratok archiválási feltételeinek biztosítása, hosszú távra (hogy mi minősül maradandónak, azt az ún. közokiratképző szervek, azaz törvényhozás, az államigazgatás az igazságszolgáltatás szervei és az önkormányzatok iratkezelési szabályzata dönti el). Azokról a dokumentumokról van szó, amelyek gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, művelődési, vagy műszaki szempontból fontosak, és folyamatos megőrzésük, olvashatóságuk biztosítása a történelmi múlt megismeréséhez, a közfeladatok folyamatos ellátásához, az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen.

A programmal a levéltárak elősegítik, hogy az állami és önkormányzati szervek ugyanazt a szolgáltatást rövidebb idő alatt és kevesebb energiával kaphassák meg. A fejlesztés eredményeképpen a szóban forgó levéltári anyag - természetesen a jogszabályi keretek között - hozzáférhetővé válik a külső szervezetek és az állampolgárok számára is.

Az érintett szervek az interneten keresztül csatlakozhatnak az e-leváltári rendszerhez; ha rendelkeznek hivatali kapuval, automatikus kapcsolatot építhetnek ki és szabványos, tanúsított elektronikus rendszereik segítségével kezdeményezhetik az iratátadást. Az e-levéltári és technikai szolgáltatások a remény szerint a jövőben bármely csatlakozni kívánó levéltár számára hozzáférhetők lesznek. A magánszemélyek az ügyfélkapun keresztül juthatnak be a rendszerbe; ahogy a MOL főigazgatója kérdésünkre fogalmazott: bizonyos, később meghatározandó feltételek mellett.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.