A 13 dal a legkülönbözőbb személyiségeket és hangulatokat sorakoztatja fel. – Egymás után jöttek a zenei és szövegtémák – mondta Bereményi Géza a dalok születésével kapcsolatban. – Hogy mi lenne, ha egy anya várná a fiát a Nyugati pályaudvaron; aztán egy történész elemezné a korai XXI. századot; majd jönne valaki, aki rájönne arra, hogy ha ő gondolkodik, akkor nincsen; másvalaki – egy nő – leostobázná a férfiakat, és tudná a receptet, mitől bolondulnak meg a nők; újabb valaki szerelmet vallana a Bizonytalanságnak; egy megint másik eldalolná tíz-egynéhány sorban az egész életét.

Mindezt koncerten előadni elképesztően intenzív feladat és élmény. – Valóban, a lemezbemutató koncert másnapján alig tudtam felkelni – meséli mosolyogva lapunknak Udvaros. – Ráadásul a kamerapróbák miatt kétszer végig kell csinálni az egész programot. Ilyenkor csak a lélek segíthet, meg az, hogy tudom: amikor körülöttem ott ül a zenekar, az utolsó morzsát is mozgósítanom kell magamból, egyszerűen nem lehet, hogy ne legyek jó. Prózai színésznőként mámorító számomra, hogy énekelhetek, az pedig, hogy ilyen zenészekkel dolgozhatok, sok mindenen átsegíti az embert.

Udvaros szinte valamennyi dalban más arcát mutatja: a Dixiben nyers és fájdalmas, az Így születtemben halkan emlékező, a Miért pont ő címűbe viszont csipetnyi humort is csempész. – Leggyorsabban az Így születtem című dal hangját találtam meg – idézi fel a színésznő kérdésünkre. – Ez a dal igazából Bereményiről szól, éppen ezért volt rögtön olyan közel hozzám. A legnehezebb feladat a Dixi­ volt. Úgy kezdődött, hogy Géza azt mondta: „Figyelj, ezt Cserhalmi Gyurinak írtam, de azért megmutatom". Nyilván azonnal lecsaptam rá... Dixi, vagyis Gémes János költő-előadóművész közismert figurája volt Budapest underground életének, ki tudja, Gyurival talán még barátok is voltak. Lehet, hogy emiatt­ találtam rá kicsit nehezebben, de végül sikerült.

Azt mondja, pokoli feladat felváltva beszélni és énekelni. Ebben a műfajban az a legkönnyebb, ami egyben a legnehezebb is: hogy az éneklésre koncentrálás ne szorítsa háttérbe a szövegeket. – Színésznő vagyok, mindig a próza felől közelítem meg a dalokat, de ez így is van rendjén. Nem szabad, hogy a történetük elsikkadjon.

Ami pedig Udvaros ­Dorottya számára intenzív feladat, az a hallgatókat is mélyen megérinti. A nyáron történt, amit elmesél: – Az egyik elő-lemezbemutatónkat Pécsett, a POSZT idején tartottuk. Másnap reggel, amikor kiléptem az utcára, odajött hozzám egy hölgy, és elmesélte: ott volt az esti koncertemen, és évek óta nem tud kikeveredni egy bizonyos élethelyzetből, most viszont, ezeknek a daloknak a hatására úgy érzi, végre helyre tudja tenni a dolgokat. Később ezt egy levélben is megerősítette, természetesen el is tettem. Ennél előadó nem kívánhat többet.

Majdnem valaki
Udvaros Dorottya lemeze