A történetnek azt a pillanatát örökítette meg, amikor a varázslény már megszelídülve egy ártatlan hajadon ölébe hajtja a fejét.

- Versenyfeladatként a román kori művészetet vagy az unikornis történetét kellett vörös, illetve fehér kvarc homokkőbe faragni. A verseny előtti este választhattuk ki a bemutatott kövekből azt, amelyikkel dolgozni szerettünk volna, majd egy éjszakánk maradt arra, hogy már az alapanyag ismeretében eldöntsük, miként formáljuk meg az adott témát. Miután nem tudták a követ az általam kért méretre, formára vágni, improvizálnom kellett, és az eredetileg tervezett dombormű helyett szobrot faragtam. A vogéziai homokkővel jó volt dolgozni, mert viszonylag puha, homogén, finom szerkezetű anyag, amelyben nincsenek meglepetések, tehát tökéletesen lehet alakítani - magyarázza Bakos Gyula.

A versenyzők két napig vésték, faragták, formálták az alapanyagot, majd a zsűri döntése alapján Norbert Stoffel, a fesztivál főszervezője, az európai Kőfaragó Iskolák Szövetségének elnöke adta át díjakat. A szalkszentmártoni versenyző elnyerte a verseny első díját, továbbá Saverne város különdíját, valamint a párizsi Notre Dame székesegyház szobrászának az emlékére alapított díjat is. S ami már csak hab volt a tortán, jutalmul kapott egy fantasztikus profeszionális kőszerszám készletet.

A versenyen született remekműveket a díjátadó ünnepség után elárverezték. Bakos Gyula munkája Saverne-ben maradt. Rajta kívül egyébként még hét magyar versenyző vett részt a megmérettetésben. Valamennyien a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének támogatásával utazhattak a vetélkedőre.