Milyen állatokat ettek a szegediek?
A uniós támogatásból megújuló műemléképület pincéjében és a két belső udvaron végezett próba- és megelőző feltárások során elsősorban korsók, fazekak, üvegedények, illetve kályhaszemek töredékei kerültek elő. A nagy mennyiségű kerámiatöredék azzal kecsegtet, hogy a restaurátoroknak több edényt is sikerül majd összerakniuk, illetve kiegészíteniük.
A kerámiaanyag mellett a kisebbik belső udvar területén végzett próbafeltárás során jelentős mennyiségű üveg- és fémsalakra bukkantak, ami bizonyítékul szolgál arra, hogy a feltárás közvetlen környezetében a két melléktermékkel kapcsolatba hozható ipari tevékenységet űztek.
Deák Andrea ásatásvezető régész szerint az előkerült tárgyak fontos adatokat szolgáltathatnak a szegedi lakosság anyagi kultúrájának, gazdasági tevékenységének, kereskedelmi kapcsolatainak kutatásához.
Nemcsak a régészek vizsgálják az előkerült leleteket: a természettudományok különböző területein tevékenykedő szakemberek segítségével fény derül arra, milyen állatokat fogyasztottak a szegediek, mely kerámiák készültek helyben, helyi agyagból, és melyek kerültek ide kereskedők útján, illetve milyen technikákat használtak a korabeli kézművesek.