Az utóbbi titulust onnan kapta a könyvtár, hogy belül az épület mind a négy szintjét átmetszi és egybefogja egy rendkívül karakteres, kaptár formájú belső tér. Balázs Mihály, az épület tervezője egy meditatív, az univerzum egészét megidéző teret akart létrehozni, ami egyszerre hirdeti a tudás szabadságát és a szabadság tudását. A kaptár attraktivitását a kupolaszerű építményt belülről burkoló 52 ezer Zsolnay kerámialap fokozza.

Hogy a Kaptár valóban képes lesz-e magába szippantani az univerzumot, az csak évek múltán derül ki. Az intézmény alapadottságai mindenesetre jók ehhez. A tudásközpont ugyanis Baranya, Pécs, valamint a pécsi egyetem központi könyvtárát integrálja. Összesen egymillió könyv, folyóirat, kotta, lemez, kazetta, CD, DVD és egyéb dokumentum lesz itt tanulmányozható és kölcsönözhető. A könyvek közül 450 ezer a szabadpolcon várja a tagokat, a kölcsönzés - a könyvekbe szerelt csipek és az őket leolvasó berendezések segítségével - automatizált. A tudásközpont számítógépes rendszerével pedig behatolhatunk a világ nagy és méltán híres könyvtáraiba.

Tegyük hozzá, hogy mindez csak október 25-től lesz lehetséges, mivel a könyvtár információs rendszere akkorra lesz túl a próbaüzemen. Addig - mint említettük - megcsodálható és bejárható az épület, emellett a következő másfél hónapban több kiállításnak, szakmai tanácskozásnak, író-olvasó találkozónak lesz színtere a tudásközpont. Merthogy az intézmény - számos különtermével - afféle kultúr-pláza szeretne lenni, ahol akár több napot is eltölthetünk olvasva, tárlatokat és vetítéseket nézve, előadásokat és koncerteket hallgatva, kávézva, ebédelve, vacsorázva, kvaterkázva, vagy éppen csendben elmélkedve.

A tudásközpont koncepciója része volt annak a pályázatnak, amellyel Pécs elnyerte, hogy idén Európa kulturális fővárosa lehet. Már a tervezés stádiumában volt, aki felvetette, hogy vajon szükség van-e ekkora könyvtárra. Hisz az ezredfordulóig ugyan még az ember járt a könyvtárba, ám a világhálónak köszönhetően már gyakran ki sem kell mozdulnunk otthonról a könyvtárakban spájzolt tudásért, s egyre inkább a „könyvtár jár belénk". A pécsi intézmény irányítói viszont azt ígérik, hogy a ház gazdag programkínálata és az itteni légkör idecsalja majd a kultúrára szomjazókat. A prognózis szerint a jelenlegi 17 ezer regisztrált könyvtári tag 2012-re 23 ezerre gyarapodik, az éves látogatói létszám pedig 309 ezerről 464 ezerre emelkedik.

A Kaptárt Baranya és Pécs önkormányzata, illetve az egyetem tartja fenn. A trió eddig is százmilliókat fordított a könyvtáraira, az új intézmény belépésével ez a kiadás 300 millió forinttal nő. Hogy ezt a fenntartók képesek lesznek-e állni, az ma még kérdéses. Az is nagy kérdés, hogy mikor válik a környezete az épülethez méltóvá. A könyvtárral szomszédos területeken a nem túl előrelátón gondolkodó korábbi városvezetés engedett megépülni egy benzinkutat, egy gyorsétkezdét és egy szupermarketet, s ezek tönkrevágják a tudásközpont látványát. A nem ideillő épületek lebontása lenne a megoldás, ám ehhez e házak multinacionális gazdáit milliárdokkal kellene kárpótolni. Erre - ismerve Pécs város pénzügyi helyzetét - egy ideig aligha van esély.