Miben áll a "szögediség"
Közel 4 tonnányi anyagot, vasat, fémet, fát mozgattak meg és 160 liter festéket használtak fel a technikai munkatársak a szegedi Móra Ferenc Múzeum új állandó néprajzi tárlatának előkészítésekor. A legkisebb kiállított tárgy egy 3 centis hajlított szög, amelyet egykor hajóácsok használtak. A legnagyobb pedig egy 130 kilós fogas henger, amivel a szegediek ősei a szalmát forgatták a talajba, hogy így kössék meg a futóhomokot. A több hónapig előkészített tárlaton Bárkányi Ildikó néprajzkutató, a kiállítás kurátora több mint negyven archív fotó és közel kétszáz régi tárgy segítségével ábrázolja a szegedi népélet változásait.
A „Szöged hírös város" című tárlat fő mondanivalója a „szegediség": a város és a hozzá tartozó nagytáj paraszti világának bemutatása. A beruházás teljes költsége meghaladja a negyven millió forintot. Az állandó néprajzi tárlat a tervek szerint hosszú évekig lesz látogatható. A kiállítás építéséhez szükséges forrásokat a múzeumot fenntartó Csongrád Megyei Önkormányzat, a kultusztárca és az Európai Unió biztosította.
Az új kiállítás kiemelt témái közé tartoznak a Tiszához kapcsolódó tevékenységek, a homoki gazdálkodás és a paprikatermesztés, a híressé vált kisiparok (papucsos, késes mesterség), a gyékényszövés, a népi építészet sajátosságai, illetve az alsóvárosi búcsú is.
A kiállításon 8 érintőképernyős monitor is segíti majd a tájékozódást. A kiállítás szöveges feliratai egy helyi tervezésű, speciális betűtípussal készültek. A „Tisza" betűtípussal kinyomtatott feliratokból többek között az is megtudható, hogy a szegedi bicska a 19. század végén országos hírnévnek örvendett, elsősorban az úgynevezett halbicska vagy tiszabicska révén. A megszárított paprikát pedig hatalmas famozsárban, úgynevezett külüben törték meg a régi „szögediek", és a szegedi papucs készítésének módja és divatja a török hódoltság idejéből ered.