Julius Brammer és Alfred Grünwald a librettisták híres bécsi színházi szállítók voltak, mint a pesti Koronaherceg (ma: Petőfi Sándor) utcában a Sugár és a Barna divatáru cég. Kállai István a rendező Kerényi Miklós Gáborral nem leporolták a régi rossz librettót, hanem ráfújták a port.

Radjami, Lahore hercege egyfelől trónörökös, másfelől titokban operettet komponál és beleszeret a primadonnába. Feleségül venné, de sajnos el kell mennie uralkodni. A párizsi primadonna pedig nem hagyja el a színpadot. Igazi operett-sületlenség. Kálmán Imre 1921-es zenéje nagyon színházszerű, kevéssé zeneszerű. Nincsenek benne nagy slágerek. Különböző operettekből beszerelték utólagosan a sikerdallamokat.

Túri Erzsébetnek a hátsó színpadról sebesen ki-betolt díszletfalai, mintha a pincében vészelték volna át az elmúlt kilencven év történelmét. Orientálisak, akár a bécsi Ostbahnhof vagy a pesti Keleti pályaudvar kormányvárója. Az indiai hitelesség lebuj-népművészetű.

Mindennek ellenére, mindezzel együtt az előadás elragadó. Úgy éreztem magam, mintha véletlenül betévedtem volna egy idegen szekta templomába, ahol a szertartás és a hívők extázisa magával ragadott. Föladtam minden racionális kívül állásom. Elolvadtam az iparilag gyártott egzotikumtól és a sorozatban előállított szerelemtől.

A primadonna az operaénekesnő Miklósa Erika. Primadonnának színpadot uralón primadonna. Hiába állítják a Gellért-hegyről, hogy hegyóriás, mégsem Himalája. Miklósa Erika így primadonna. Dolhai Attila hangilag meggyőző bonviván. A régi garnitúrából Marik Péter előkelően szolgálja feladatát. A visszatérő Csere László elegáns komikus. Szendy Szilvi szőke, régi vágású, fiatal szubrett. Kerényi Miklós Máté szúnyogszerű tánckomikus. A szerepszakma mindkét sajátosságával rendelkezik: fondor szaktudás és naivitás. Oszvald Marika magas fokú rutin és áradó játékkedv. Lehengerlően nyers. Bejön egy operett-ezredesi egyenruha: Dézsy Szabó Gábor van benne.

Lőcsey Jenő táncai a rendelkezésére álló testi tudásokat a lehető legmutatósabban érvényesítette. A zenekari árokból Makláry László összetartotta a zenei szöveg végekből maradt anyagait.

Semmi modernség. Semmi mához szóló komolykodás - kivéve a szokott tőzsdekrach kiszólásokat. A közönség azt kapja, amiért befizetett. A játszók jobban játszanak, mint tudnak. Élvezik, hogy összetalálkoznak nézőikkel. Ugyanabban hisznek a színpadon, mint a nézőtéri székeken. Szeretik egymást nézők és játszók, színháziak visszaszeretik őket. Szép léha este. Tele a színház titokzatos mágiájával. Az ember nem vonhatja ki magát hatása alól.

Ilyen volt a bemutató estéje. Csak az isten tudja, tartós marad-e a suttyomban becsúszott színházi ünnep?

Miklósa Erika, Odette Darimonde és Dolhai Attila, Radjami szerepében, Kálmán Imre: A Bajadér című színművében