Mese-e az aranyszelence?
A török kormány által finanszírozott munka irányítója, Pap Norbert geográfus, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető docense azonban azt mondja, hogy bár ez a kutatás a Szulejmán-projekt titulust kapta, az általa vezetett team célja jóval több annál, mint pusztán megtalálni a türbe helyét. A 2016 szeptemberében záruló programtól a régészek és a történészek azt várják, hogy az eddiginél több ismeretünk lesz majd Szigetvár megvívásáról, a török ostromlókról és a magyarok oldalán harcoló védőkről.
A török birodalom Szulejmán idején érte el legnagyobb kiterjedését, akkor vált tengeri nagyhatalommá, ezért és az uralkodó törvényalkotó tevékenységéért a szultánt a történészek a história egyik meghatározó személyiségének tartják. Szulejmán hétszer vezetett hadjáratot személyesen Magyarország ellen, és a hetedik út végzetessé vált számára, hisz Szigetváron, 1566. szeptember 6-án, 72 évesen meghalt. A szultán halálában vélhetőleg szerepet játszott a lovon megtett 1500 kilométeres út fáradalma, az egy hónapos ostrom feszültsége, és talán valamilyen, az idős korral együtt járó vagy a harctéren terjedő betegség is. A várat szeptember 7-én vette be a török sereg, akkor halt hősi halált az erődöt védő Zrínyi Miklós.
A fennmaradt dokumentumok alapján biztosra vehető, hogy Szulejmán szívét a vár közelében temették el, s föléje türbét építettek. (A szultán bebalzsamozott teste Isztambulban kapott síremléket.) A szigetvári türbét a török kiverése után lerombolták, anyagát széthordták. Az épület helyét eddig nem sikerült pontosan azonosítani, feltételezés viszont több is született arról, hol állhatott a szultán emlékhelye. A legmakacsabbul az a hipotézis tartotta magát, hogy Szigetvár turbéki részén, a katolikus templom helyén állhatott az építmény, hisz a város által elnyelt falu is a türbéről kaphatta a nevét. Ezt a vélekedést azonban csak a néphit erősíti, a régészek nem találtak bizonyítékokat arra, hogy odaépítették volna a mauzóleumot.
Az elmúlt fél évben a Szulejmán-projekt csapata átnézett többmázsányi, hazai és külföldi levéltári dokumentumot, amelyek alapján számos új információhoz jutottak a tudósok. Minderről és az ebből levont következtetésekről a team szeptember 20-án sajtótájékoztatóval egybekötött konferenciát tart Szigetváron. Addig azonban – mivel a csapat titoktartási szerződést kötött a munkák finanszírozójával – semmit sem árulnak el a kutatásokról, mondta Pap Norbert. Arról sem szólnak, hogy hol kezdődnek majd nyár végén a régészeti feltárások: nem akarják, hogy illetéktelenek esetleg feldúlják a leendő ásatások helyszínét.
A legenda szerint Szulejmán szívét aranyedényben temették el, ám ez a mondai elem – bár nem kizárható – nagy valószínűséggel nem igaz. Pap Norbert semmiképp sem gondol arra, hogy a mostani munkák során előkerül a legendák aranyszelencéje, még arra sem, hogy a türbe köveit megtalálják. Reálisan arra lehet számítani, hogy a talaj elváltozásaiból következtethetnek az elbontott türbe helyére. Ugyanakkor abban biztos a geográfus, hogy a terület átfogó kutatása számos tudományos eredményt hoz majd.
A szigetváriak meg abban bíznak, hogy a munkák és a talált, illetve rekonstruált építészeti emlékek erősítik a város idegenforgalmi vonzerejét. Szigetvár határában, 1995-ben – török pénzből – megépült a Magyar–Török Barátság park, ahol szobrot kapott Szulejmán és Zrínyi. Bár egy nacionalista fővárosi csoport tiltakozott és tüntetett a szultán szobra ellen, a török emlékeiket sokra tartó szigetváriak túlnyomó része szimpátiával fogadta a park megvalósítását. A helybéliek már akkor is bíztak abban, hogy a várost célba veszik a török turisták, és ennek révén a munkanélküliségtől erősen szenvedő város idegenforgalmi bevételekhez jut. Ez a remény nem igazolódott. A mostani munkák folytatásaként Zrínyi vára új múzeumot kap, és megújulhat az erődben álló dzsámi is. Ehhez a török kormány 2 millió eurós támogatást ígért, és ha a dzsámi megszépül, akkor talán a mostaninál több török vendég érkezik Szigetvárra.
