A magyar szabadforgalmú könyvpiac tízezernél is több címet produkált az elmúlt évben, 17 milliónál nagyobb példányszámban, és a könyvforgalom újra túllépte a 44 milliárd forintot, miközben az állami szerepvállalás nem volt több, mint ennek az összegnek a 2 százaléka - emelte ki Zentai Péter László, az MKKE igazgatója Az állam szerepvállalása a könyvipar piacosításában címmel rendezett panelbeszélgetés moderátoraként.

„Ilyen szempontból a könyvkiadás messze a legnagyobb a kulturális területek között, és ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt évek arányai alapján ebben mekkora volt az állami szerepvállalás, akkor azt joggal érezhetjük méltatlannak" - hangsúlyozta. 

Hermann Róbert, az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Könyvkiadási Kollégiumának elnöke úgy fogalmazott: az államnak kötelessége a könyvkiadás támogatása azért is, mert a magyarság viszonylag kis nemzet, így a magyar nyelvű könyvpiac nem él meg másként, csak ha az állam ebben megfelelő pénzügyi és szabályozó szerepet vállal anélkül, hogy a tartalmak meghatározásába bele akarna szólni.

„A magyar kultúra és az értékek támogatása piaci alapon nem megy, így az állam szerepvállalása nélkülözhetetlen" - emelte ki.

Szigeti László, a Kalligram Kiadó vezetője rámutatott arra, hogy az elmúlt húsz évben az egész közép-európai térségben csökkent a kultúra státusza, vagyis ez egy általános jelenség. Azonban a magyar támogatási rendszerben tapasztalható gyakorlat - az, hogy a 44 milliárd forintos forgalom 2,2 milliárdos áfavonzatának a magyar kultúrpolitika csupán kis részét forgatja vissza a könyvszakmába - nem általános. 

Zentai Péter László felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen kulturális terület sem tud felmutatni olyan léptékű fejlődést, mint amilyet a magyar könyvkiadás nagyjából az elmúlt 20 év alatt elért az állam minimális szerepvállalása mellett.

Hermann Róbert elmondta, hogy az NKA egyrészt megjelenés előtt, másrészt megjelenés után, a Márai-programon keresztül támogatja az új könyvek létrejöttét. „A mi felelősségünk annyi, hogy olyan könyvek kerüljenek a programba és az egyéb könyvkiadói támogatásokba, amelyek minőséget képviselnek” - hangsúlyozta.

Elmondta: tavaly a miniszteri támogatások mértéke 101 millió, a Könyvkiadási Kollégium által megítélt támogatások összege 681 millió forint volt, ez utóbbi idén várhatóan 735 millió forint lesz. Hozzátette azonban, hogy az állami szerepvállalást kétségkívül növelni kellene.

Szigeti László a folyamatosan csökkenő állami támogatás problémája mellett a magyar tudományos könyvkiadás támogatásának fontosságát is kiemelte. „Nem tudok elképzelni modern nemzetet modern társadalomtudományi képletek nélkül" - fogalmazott. Szigeti rámutatott továbbá arra is, hogy nagy szerepe lenne az olvasáskultúra támogatásának, valamint egy olyan ösztöndíjrendszer kidolgozásának is, amely a fiatal társadalomtudósokat, írókat, művészeket segíti hosszú távon, akár lakásokkal és alkotóházak létrehozásával is.