Mekkora nyereséget hozott az István, a király?

Időarányosan nem hozott igazi profitot az Alföldi Róbert rendezte István, a király, ám a produkciót eltartották a jegybevételek. Nullszaldós lehet a pénzügyi mérleg – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Rosta Mária producer.

A nullszaldó ebben az esetben azt jelenti, hogy a Zikkurat Színpadi Ügynökség, a Manna Kulturális Egyesület és a Zikkurat Ur-Nammu Művészeti Kft. közösen körülbelül két éve dolgozott az öt előadáson, amelynek költségvetése háromszázmillió forint felett volt – írja a Napi Gazdaság. Az állam támogatásként az Aréna használatára rendelkezésére álló napjaiból egyet átengedett a produkciónak, bár a csarnoküzemeltetőnek így is jócskán maradt bevétele, mert az István, a király öt napot tartózkodott a házban, a monumentális díszlet beépítése miatt. (A lap információja szerint az állami támogatás értéke tízmillió forint körüli volt.) A főváros nettó 15,7 millió forintot adott, amit két részletben utalt át 2012-ben és az idén − tette hozzá a producer.

Koppány (Stohl András) áll balra, jobbra térdel István (Feke Pál), Asztrik (László Zsolt) ítélkezik felettük

Az Aréna sokba kerül, részben ezért nem követték újabb előadások az augusztus 29-i főpróbát és a 30−31-i eladásokat. A szegedi bemutatónál a Szegedi Szabadtéri Játékok megvásárolta a produkciót. (Szeged ezen túl a televíziós felvételhez is hozzájárult.) Lehet, hogy még két-három előadást el tudtak volna adni az alföldi városban, de a megállapodás ennyiről szólt és már szabad idő sem állt rendelkezésre.

A darabot végül negyvenezren látták élőben: a három szegedi estén összesen 12 ezer néző volt, a főpróbán pedig hatszáz, az Aréna két előadására és a főpróbára pedig összesen 28 ezer jegyet adtak el. Augusztus 20-án este pedig több mint nyolcszázezren nézték végig a darabot az RTL Klub adásában. Az online „követéseknek” is köszönhetően mára mintegy egymillióan lettek részesei az előadásnak. (A hagyományokhoz híven az MTVA-nak ajánlották fel először a jogokat, de a közmédia döntéshozói nem is válaszoltak.)

Az előadást így a nézők tartották el, és ez a produkció bebizonyította, hogy működik a vásárlói piac is, főleg ilyen kulturális esemény kapcsán − emelte ki Rosta. A jegybevételen és az említett állami, valamint önkormányzati támogatáson túl más forrás nem állt rendelkezésre.

A kiadásokat növelte a hosszú, július 1-jétől tartó próbaidőszak, amit Magyarországon szokatlanul, a színpaddal megegyező méretű helyen (860 négyzetméteren) próbáltak. Sem Szegeden, sem az Arénában nem lett volna idő a produkciót felnagyítani, hiszen ötventagú zenekar, 250 statiszta, táncos tömeg és 20 szólista mintegy 110 perces mozgatásáról van szó. Összességében körülbelül háromszáz személyt érintett a bemutató.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.