– Világéletemben arra törekedtem, hogy a színházban mindenes legyek: nemcsak színész és nemcsak rendező, hanem az az ember, aki komplex módon összefogja egy színház munkáját – ezt válaszolta a budapesti Schlanger András színészrendező (képünkön) arra a kérdésünkre, hogy miért pályázta meg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház direktori posztját.

Az új igazgató Tasnádi Csabát váltja, aki tizenhat évet töltött a teátrum élén, s akinek a rendezői munkájára Schlanger András a továbbiakban is számít, hiszen bizonyos értelemben a folytonosság híve. Az új direktor elismeri, hogy Tasnádi alatt a szabolcsi megyeszékhely színházában kiváló szakmai munka folyt, s mint mondja, ha egyetlen szóval kellene leírni, hogy a következő öt évben milyen színházat szeretne csinálni Nyíregyházán, akkor a legrövidebben azt felelné: jót.

S hogy mit jelent jó színházat csinálni? Elmondása szerint egy vidéki városban, ahol egyetlen színház van, játszani kell felnőtteknek és gyerekeknek, elő kell adni nagy klasszikus darabokat és operetteket, kortárs magyar művet és musicalt egyaránt, s szerinte az a jó vidéki színház, amelyik a fölsoroltak mindegyikét jó szakmai színvonalon képes színpadra vinni, méghozzá vállalhatatlan megalkuvások nélkül. Schlanger szerint a jó vidéki színház sem azt nem teheti meg, hogy a magasabb nézőszám érdekében elmegy az olcsó népszerűség irányába, sem azt, hogy a rosszul fölfogott művészi önmegvalósítás oltárán a kísérletezéssel elriasztja a közönséget.

Azt vallja: létezik az a műfajoktól független minőség, amely ugyan nem könnyen érhető el, de szívós, átgondolt szakmai munkával megvalósítható. Példaként a Hegedűs a háztetőn című darabot említette, amely egyszerre kortárs darab, zenés darab, aktuális darab és még sikeres is világszerte. Az ilyen munkához elképzelése szerint minél több olyan tehetséget kell összegyűjteni, akinek érvényes gondolatai vannak a színházcsinálásról, valamint arról a korról és társadalomról, amelyben élünk.

S hogy kik azok a rendezők, akikkel dolgozni kíván? Az új direktor egyelőre nem tervezi főrendezői poszt létrehozását, de a meghívott rendezőkből szeretne létrehozni egy szellemi műhelyt a munkája segítésére. A jövő évadban lesz egy-egy rendezése az új direktornak, az eddigi igazgatónak, Tasnádi Csabának, ezenkívül elfogadta a fölkérést Hargitai Iván, Keszég László, Krámer György, Lendvai Zoltán, Novák Eszter, Olt Tamás, Silló Sándor, Tóth Miklós, s bizonyos az is, hogy a következő évadban Nyíregyházán ismét rendez majd Ivo Krobot. A cseh rendező korábban már rendezett több Hrabal-darabot a városban, s most ismét egy cseh szerző művét fogja majd színpadra állítani.

A szerző felvétele

A nyíregyházi színházban tavaly tizenöt premiert tartottak, de ezt a számot az új direktor a következő évadban a lehetőségek szerint csökkenteni fogja, mert az elmélyült munka szerinte kevesebb bemutatóval inkább megvalósítható. A műsortervben szerepel kortárs magyar dráma és klasszikus magyar darab, klasszikus vígjáték és nagyszabású zenés előadás. Kérdésünkre, hogy szeretné-e megszólítani a helyi alkotókat (elvégre a városnak két ismert írója is akad Kovács Judit és Csabai László személyében), Schlanger András azt válaszolta: a pályázatában is szerepel, hogy a színháznak a város szellemi központjává kell válnia, ehhez a nyíregyházi kulturális élet szereplőivel mélyebb kapcsolatot szeretne kialakítani, de nemcsak írókkal, hanem helyi zenészekkel, táncosokkal és kórusénekesekkel is. Tervei szerint az országos hírű Vidor Fesztivál megmarad, hiszen a közönség a nyári rendezvénysorozatot nagyon megszerette, sőt azt szeretné, ha a színház társulatát jobban be lehetne vonni a fesztivál programjába.