"A csárdáskirálynő a miénk" - hangsúlyozta a gálaest előtt megtartott kiállításmegnyitón az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán kiemelte: az operett premierjének időpontja, 1915 novembere a maiaknak a nagy háborút, Európa egységének széthullását jelenti, de akkoriban is ott voltak a művészek, akik "a lelkükben az ilyen tragédiákat különösen átélik, aztán valami jót, valami szépet alkotnak".

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy a megpróbáltatásokból Kálmán Imrének is kijutott, zsenialitása azonban minden korlátot, még az őt a zenétől eltiltani igyekvő atyai akaratot is áttörte, mígnem a Csárdáskirálynő a világhírt is meghozta a komponista számára.

Ha létezik felhőtlen polgári derű, azt Kálmán Imre alkotásaiban megtalálhatjuk - hangsúlyozta a miniszter.
Lőrinczy György főigazgató elmondása szerint a "valódi kultúrtörténeti utazásnak" számító tárlatot az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel (OSZMI) közösen rendezték meg.

Ács Piroska igazgató, az OSZMI igazgatója hozzátette: adatbázisuk 92 Csárdáskirálynő-előadást tart számon, még orosz hadifogságban is játszották a darabot. Az Operettszínház első emeletén megtekinthető tárlathoz azonban nemcsak az intézet gyűjteményét használták fel, Békéscsabától Veszprémig számos vidéki színház is küldött anyagot.

Az egy éven át látható kiállítás közönsége a legendás 1954-es és 2002-es bemutatók dokumentumai mellett szinte valamennyi magyarországi előadással megismerkedhet. A digitális technikának köszönhetően megnézhetik a legjelesebb Szilviákat, Edvineket, Bónikat, Cecíliákat/Anhiltéket, Feri bácsikat és Miskákat. A tárlat különlegessége, hogy az Osztrák Színháztörténeti Múzeumból a bécsi ősbemutatóról is érkeztek dokumentumok.

A Budapesti Operettszínház kedden nemzetközi gálaesttel is ünnepel, amelyen fellép Okszana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja, valamint vendégül látják Nyári Zoltánt, Mikó Istvánt, Forgács Pétert, Sáfár Mónikát, Bozsó Józsefet, Teremi Trixit, Hámori Ildikót, Molnár Piroskát és Bodrogi Gyulát. Mellettük az Operettszínház jelenlegi művészei, Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Kalocsai Zsuzsa és Frankó Tünde is megjelennek.

Az esten beszédet tart a legendás 1954-es Csárdáskirálynő rendezője, Szinetár Miklós, valamint Lőrinczy György főigazgató és Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. A gálaesten felcsendülnek az előadás dalai, amelyeket megszakítanak videofelvételek, bejátszások, megemlékezések a korábbi előadásokról. Az eseményen a társulattal ünnepel Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya; Charles Kálmán (a zeneszerző fia) özvegye és ifjabb Charles Kálmán is.