Megszűnik a KÖH

Információnk szerint megszűnik az önálló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, legalább is elkészült egy kormányhatározat-tervezet, mely ezt tartalmazza. Cselovszki Zoltán lemondását fontolgatja.

Szép ajándékot készített a kormány a jövő hétvégén esedékes Kulturális Örökség Napjaira: megszünteti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Információnk szerint kedden a kormány előtt szerepelt az ügy, és elkészült egy kormányhatározat-tervezet, mely ezt a lépést tartalmazza. A határozat szövegét még nem ismerjük, de mint értesültünk, lényege az, hogy a hivatal, amely a műemlékekkel és a régészeti, valamint a műtárgyörökség ügyeivel foglalkozik, megszűnik önálló hivatalként létezni, és ami belőle megmarad, az részben a Belügyminisztériumba, részben az Emberi Erőforrások Minisztériumába tagozódik be.

Lemond a régi-új vezető, Cselovszki Zoltán
Budapest, 2012. február 26. Cselovszki Zoltán, az V. kerület főépítésze sajtótájékoztatón beszél, amelyen bejelentették, hogy megkezdődött a fővárosi Kossuth Lajos tér átépítésének előkészítése, amelynek első lépéseként elkerítették a tér Országgyűlés épületétől északra, a Jászai Mari tér felé eső részét, ahol mélygarázst és látogatóközpontot alakítanak ki. A területet, az 1944 előtti állapotok szerint rendezik, ennek része lesz például, hogy a téren a villamosvonalon és a kerékpárúton kívül megszűnik a közúti közlekedés. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Érdekes kettősség jellemzi a kormányzat örökségpolitikáját. Míg egyik oldalon a múltbéli nemzeti értékek felkarolása és rekonstrukciója történik mind anyagi, mind szellemi értelemben, addig a másik oldalon az örökségvédelem intézményének szisztematikus leépítése zajlik immár 2010 óta. Pedig az első Fidesz-kormány idején végrehajtott intézményreformok még a névadásukban is örökségpártiak voltak. Akkor, 2001-ben jött létre az Országos Műemlékvédelmi Hivatalból és a régészet ügyeit koordináló Kulturális Örökség Igazgatóságából a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, hogy egységes hivatalba szervezze a régészettel, műtárgyvédelemmel és -kivitellel, valamint a műemlékvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket. Mindez éppen annak a Cselovszki Zoltánnak a műemlékhivatali elnöksége idején történt, aki két hónappal ezelőtt, 2012. július 1-jén tért vissza az intézmény élére. A mai KÖH azonban már nem az, amelynek az alapításában 2001-ben részt vett. Az egykor erős intézmény, amely a műemlék épületek esetén az építéshatósági, vagyis az építésengedélyezési jogkört gyakorolta, 2012-re elvesztette munkatársainak és jogköreinek jó részét. 2011 januárjától például lecsatolták és a kormányhivatalokhoz rendelték a KÖH korábbi vidéki irodáit, amelyekkel az építésengedélyezési jogkör is ment, de a másodfok a hivatalnál maradt. 2012. július 1-től pedig ez a jogkör is megszűnt, ráadásul a kormányhivatalokba kiszervezett örökségvédelmi irodák engedélyezési hatáskörét is elvették, az örökségvédelem csupán szakhatóságként vesz részt ma már a műemlékek felújításának, bővítésének engedélyezési eljárásában. Ennek a metódusnak a bevezetésekor mondott le Tamási Judit, addigi KÖH-elnök, aki 2010 ősze óta látta el feladatát. Közben számos munkatárstól is megvált a hivatal, idén év elején például a KÖH-höz tartozó Építészeti Múzeum munkatársainak nagy részét küldték el. 

Ebben a lecsonkított állapotban vette át a KÖH vezetését ismét Cselovszki Zoltán, azzal a reménnyel, hogy ha a hivatal jogait vesztette is, azért még lehet annyira erős, hogy elérje a műemléki értékek és kötelezettségek bevételét a helyi szabályozási tervekbe, ami egy önműködően szabályozott védelmi rendszert hozna létre. A hivatal pedig folytatná tudományos munkáját, illetve az örökségi irodák szakmai koordinálását. Információink szerint Cselovszki Zoltán a jelenlegi helyzetben lemondását fontolgatja, de csütörtökön vidéken tartózkodott, nem lehetett őt utolérni. A hivatal sajtóreferense, Róna Katalin pedig azt válaszolta kérdésünkre, hogy egyelőre nem tudnak az ügyről nyilatkozni, mert nem ismerik a kormányhatározat szövegét. 

Mint a fentiekből kitűnik, 2010 óta az új kormány szisztematikusan bontja le a hivatalt, aminek legfőbb oka nyilvánvalóan az, hogy műemlékeket és régészeti területeket érintő nagyberuházások esetén túl nagy szava volt, és befolyásolhatta az engedélyezés, a kivitelezés ütemét. Több mint érdekes például, hogy az örökségi irodák engedélyezési jogkörének elvételéről rendelkező törvényt három, jelentős műemlékekkel rendelkező város (Győr, Eger, Tata) polgármestere terjesztette be. Szakértők ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy a mostani drasztikus döntés hátterében egyes nagyberuházások (például a kecskeméti Mercedes-gyár) régészeti többletköltségeinek KÖH általi jóváhagyása lehet. Beszédes az a vita is, amely a régészek és az autópálya-építők között alakult ki. A feltárás jogát ugyancsak a mostani kormány vette el a KÖH-től. 

Az MTI híre szerint Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára megerősítette, hogy a kormány kedden tárgyalt a KÖH-ről, de az államtitkárság csak a kormányhatározat közzétételét követően ad információt az ügyben. L. Simon László kulturális államtitkár mindenesetre nem lehet különösebben boldog a tervezettől, legalábbis a jövő hétre, a kulturális örökség napjaira tervezett sajtótájékoztatót már lemondta. A feladatot Cselovszki Zoltán örökölte meg.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.