A Bárka amúgy nem ifjúsági színház, mégis több mint tíz évig „sikerágazata” volt a Vidovszky György nevéhez fűződő jó néhány előadás. A drámapedagógus-rendező kapcsolata az intézménnyel 2002-ben kezdődött.

A főrendező Bérczes László javasolta, készítsenek közös produkciókat a Vörösmarty Gimnázium drámapedagógusával. A Pál utcai fiúkkal nyitottak, majd csupa olyan előadás következett, amely a kamaszok problémáival foglalkozott. A fiatalok a folyamat elejétől alkotóként vehettek részt a produkciókban, a témákat drámatáborokban dolgozták ki, hozzátéve saját történetekeit, gondolataikat.

Kezdetben ismert irodalmi műveket adaptáltak, A legyek urát, a Zendülőket, az Istentelen ifjúságot és az Iskola a határont, majd mikor Tasnádi István csatlakozott Vidovszkyhoz, a kortárs témákhoz írták a darabokat interjúk, improvizációk alapján. Így készült a West Balkán-os tragédiát követően az East Balkán, vagy a diktatúráról szóló A harmadik hullám. Előbbit 10 ezer gyerek látta, és hat-hétezren vettek részt Gyevi-Bíró Eszter vezetésével drámafoglalkozáson, ami 2008 óta mindegyik előadásukhoz kapcsolódott.

A forma zavarba ejtően új volt a hazai színjátszásban a kétezres évek elején, amikor még a Kolibri Színháznak sem volt ifjúsági profilja. Nem diákszínjátszó produkciókat hoztak létre, hanem előadásokat fiatalok közreműködésével, profi körülmények között: egyfajta totális színházi nevelési program valósult meg. A szereposztás változott, mert időközben egy-egy fiatalt felvettek a színművészetire. Nem volt cél, hogy kis színészeket neveljenek, mégis innen került a főiskolára a ma nemzetis Farkas Dénes és Szatory Dávid, a vígszínházas Molnár Áron, a Tháliából Egri Bálint és Mohai Tamás, a színművészetiről Dér Zsolt vagy Dóra Béla.

Egy éve zárva a Bárka, kérdés, mi lesz ezekkel az ifjúsági előadásokkal. Ha ez ilyen népszerű előadásforma, miért nem költöztethető másik színházba? – kérdeztük. Vidovszky szerint kevés igazgató vállalja, hogy egy előadásra szerződtessen 10-12 fiatalt, miközben van saját társulata, amelyből csak néhányan „statisztálhatnak” benne. Azt is nehezen tolerálják, hogy az előadást követő drámafeldolgozás miatt a produkció után nem lehet azonnal díszletet bontani. Egyetlen ellenpélda a Kolibri Színház, ahol Vidovszky rendezett egy-két hasonló előadást, például a Cyber Cyranót, de egyik játszótere sem alkalmas arra, hogy befogadja a korábbi Bárka-produkciókat.

A VIII. kerületi polgármester azt nyilatkozta, nem hagyja veszni a Bárkát, új vezetőt keres. Vidovszkyéknak is lett volna tervük, jelezték is a polgármester felé, mégsem gondolja a rendező, hogy megkapnák a színházat. Nem ő az a híres ember, akit Kocsis Máté sajtónyilatkozataiban emlegetett. Vidovszky a munkát a Kolibriben folytatja, ahol az igazgató Novák János főrendezőnek nevezte ki, miután újra megnyerte a színház igazgatói pályázatát. Mindeközben megpróbálja átmenteni a bárkás előadásokat is valamelyik befogadó színházba, és abban reménykedik, hogy sikerül bemutatni a Rovarokat is, amelyet a Bárka megrendelésére többször is próbálni kezdtek.