Meglepő hír adta tudtul a hvg portálján, hogy a kormány állami cég alapítását határozta el a fiatal magyar irodalom fellendítésére.  A vonatkozó határozat tudatja, hogy a kormány „egyetért a magyar irodalmi élet felfrissítésének, a kortárs magyar irodalom élővé és olvasottá tételének, illetve az irodalmi tehetségkutatás támogatásának szükségességével", és ezért először részvénytársaság, majd, meggondolva magát, kft. alakításával bízta meg az állami vagyonkezelőt.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft., amelynek alaptőkéje 3 millió forint és további 147 millió áll a rendelkezésére, elsősorban egyéni alkotói ösztöndíjpályázatok lebonyolításával fog foglalkozni, olyan szépírókat támogatnak, akik alkotói pályájuk első felében járnak. Kategóriáik szerint lesznek kötet előtti, „ígéretes pályakezdő" és „már bizonyított, többkötetes, de állami díjjal nem rendelkező" támogatottjaik is.

A célkitűzés kétségkívül helyes, de túl azon, hogy ezek a kategóriák mennyire adekvátak, az a kérdés is felmerül, hogy miért kellett a pályáztatásra önálló céget létrehozni, amikor az ilyen feladatokat már ellátják meglévő pályázati szervek (elsősorban a Nemzeti Kulturális Alap, de kimondottan fiatal alkotók számára a Móricz-ösztöndíj is rendelkezésre áll), erre a célra bőven elég lehetett volna ezek költségvetését kibővíteni a vonatkozó összeggel. Az sem világos, hogy a pályáztatási tevékenységet miért épp céges keretek között kell végezni. A közösségi médiában a hírt kommentelő fiatal irodalmárok keserűen vetették fel, hogy ezzel már a következő generáció Kossuth-díjasai is borítékolva lesznek, mivel nem kizárt a rendszerbarát irodalom kistafírungozása, felnevelése.

Az összeg ahhoz, hogy a cég tartósan el tudja látni feladatát, kevésnek tűnik. A cégvezető nyilatkozata szerint részben mecénások adományaiból, részben pedig pályázatokból tervezik összeszedni a jövőben a pályáztatásra szánt összegeket. Ugyanakkor nem világos, hogy egy magán­adományozónak mi szüksége volna az államra ahhoz, hogy adományát eljuttassa oda, ahová szánja, miért igényel a magánadományok célba juttatása állami közvetítést. További feladata és esetleg bevételi forrása lesz még a cégnek, hogy szerzői jogokkal kereskedjen, ugyanakkor ezen a piacon egyelőre nem mutatkozott olyan feltűnő űr, amelyet az államnak kellene betöltenie, a magyar irodalmat külföldre eladó ügynökségek gyakran látványosan eredményesen működnek, amint azt számos egyéb példa mellett Gárdos Péter Hajnali láz című regényének idei sikere is szépen megmutatta.

A cég felügyelőbizottságának tagja Siliga Sándor veszprémi ingatlanos és turisztikai nagyvállalkozó, Kránicz Gábor irodalmár, aki feltehetően azonos azzal a Kránicz Gáborral, aki Orbán Viktor miniszterelnök beszédeinek „előkészítésében és ellenőrzésében" vett részt, továbbá Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.