Stephen King: Álom doktor. Európa, 565 oldal, 4590 forint. Fordította: Szántó Judit

Néhány évvel ezelőtt az interneten olvastam egy macskáról, amely egy amerikai szeretetotthonban él, és azzal a hátborzongató képességgel rendelkezik, hogy megérzi a közelgő halált. Az otthon lakói félnek tőle: ha a macska betelepszik valakinek a szobájába, az illetőről tudni lehet, hogy hamarosan meghal. Bármennyire nincs racionális magyarázat, ez nem fikció, és minden jel szerint Stephen King szintén olvashatta a macskáról szóló cikkeket, annak alakját ugyanis beépítette új regényébe.

Stephen King Maja Hitij / AFP/DPA

Az állatot Azzie-nek hívják, a Mrs. Rivingtonról elnevezett frazieri hospice-ház lakója, és amelyik szobában megjelenik, oda hamarosan beküldik az egyik ápolót, Dan Torrance-t, akit mindenki Álom doktornak szólít, a haldoklók ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy ő legyen a tanúja életük utolsó pillanatainak. Arról a Danről van szó, aki King 1977-ben megjelent regényében, A ragyogásban bukkant föl először, akkor még kisfiúként. A könyvet az író legfontosabb művei között emlegetik, amiben nyilván szerepe van annak is, hogy Stanley Kubrick filmet rendezett belőle Jack Nicholson főszereplésével.

A regény viszont már a forgatás előtt bestseller volt, és King nem is igazán lelkesedett az adaptációért, már azért sem, mert Kubrick nem az ő forgatókönyvét használta. (A könyv végén, a szerzői jegyzetek között tesz egy fanyar megjegyzést a filmre, és hangsúlyozza, hogy a mostani mű az eredeti regény folytatása, mivel utóbbi tartalmazza a Torrance család igaz történetét.) A ragyogásban fontos szerep jut az alkoholizmusnak – King föltehetőleg saját alkoholista időszakából merített, amikor Jack Torrance, az itallal küszködő író alakját megformálta.

Ez itt sincs másképp: többévi küzdelem után Dan a Névtelen Alkoholisták között keresi a kiutat, sikerrel; a szellemeket és a démonokat azonban továbbra is látja, mint ahogy változatlanul képes mások gondolatai között olvasni, illetve előre meglátni bizonyos dolgokat. Ez a képesség, az úgynevezett ragyogás – elnevezésekor Kinget John Lennon Instant Karma című számának refrénje („We all shine on!”) ihlette – kevés emberben van meg.

Rájuk vadászik az Igaz Kötés nevű, félig vámpírokból, félig élőhalottakból álló misztikus szervezet, amely autókaravánban járja az Egyesült Államok útjait, és tagjai az általuk szuflaként emlegetett különleges képességgel táplálkoznak: ha valakiben fölfedezik a ragyogást, azt brutális kegyetlenséggel, szuflájától megfosztva megölik.

„Tipikus King-koktél: minden benne van” – írja Margaret Atwood a védőborító fülén. Igaza van. King a tőle megszokott aprólékos gondossággal formálja meg szereplőit, részletekbe menően megmutatja lelkük rezdüléseit, és arról sem feledkezik meg, hogy látleletet adjon a kisvárosi Amerika általa olyan jól ismert és sokszor bemutatott világáról. Ami a mi világunk is, hiszen kortársainkról, globálisan megjelenő figurákról és helyzetekről van szó.

Nem hiányozhatnak a (pop)kulturális utalások sem a Drakulától és az Alkonyattól kezdve a Miami helyszínelőkön és Az éhezők viadalán át a Beatles-dalokig. Mint ahogy nem marad el a helyzetkomikum és az irónia sem, amely egyebek mellett a regény idő alatt hivatalt viselő elnökök elnevezéseiben is megnyilvánul (a mogyorófarmer, a színész, a szaxofonos és a cowboy – Obama nem kap ironikus jelzőt, ő a fekete bőrű elnök). Az írói mesterségről szóló, nagy ívű esszéjében (Az írásról) Stephen King a szerkesztők éleslátását dicséri, utalva arra, hogy ő meg szokta fogadni az instrukcióikat.

Nos, úgy tűnik, az Álom doktorra ráfért volna egy erősebb szerkesztői kéz, a regény ugyanis aggályos lassúsággal hömpölyög, King időnként elvész a részletek kidolgozásában, és mintha nem venné észre, hogy hosszú oldalakon keresztül toporgunk egy helyben. A szereplők panorámaszerű fölvonultatása, valamint a helyszínek, illetve a szituáció gondos megpingálása után a történet a könyv felénél kezdődik, amikor az Igaz Kötés szemet vet Abrára, akiben Dannél is erősebben megvan a ragyogás képessége. Innen kezdve valamelyest fölgyorsulnak és végre fordulatossá válnak az események.

Néha rajongók körében is szokás King újabb műveit fanyalgással fogadni, mondván, nem érik el a nagy klasszikusok szintjét. Az Álom doktor dagályos, helyenként túlírt regény. De jó. Nem föltétlen a horrorszál miatt. Manapság nem egyszerű sokkolni az embereket – avagy talán nagyon is az: elegendő megnézni a tévéhíradót. A sztori kitalálása mellett Kingnek a jellemek kidolgozása, a történet kibontása és kézben tartása, illetve a társadalmi-lélektani feszültségek ábrázolása a fő írói erényei. Minden bőbeszédűsége ellenére mindez benne van ebben a regényben is.

A ragyogás az ember félelmeiről és belső feszültségeinek vízióiról szólt. Az Álom doktor a körülöttünk lévő világ gonoszságára fókuszál. Elvégre „a helyzet mindig romolhat, és gyakran valóban rosszabbra fordul”.