Száznégy éves korában Londonban meghalt Luise Rainer, az 1930-as évek egyik legnagyobb hollywoodi csillaga.

Rainer (balról az első) 2003-ban, amikor 59 egykor Oscar-díjat nyert színész és színésznő ült össze egy közös fénykép kedvéért Mike Blake / Reuters

Rainer Németországban született. Azzal írta be magát a filmtörténelembe, hogy két egymást követő évben is elnyerte a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat, először az 1936-os A nagy Ziegfeld, majd az 1937-es Édes anyaföld című alkotásokban nyújtott alakításáért. A szobrocskát azóta is mindössze négy színész vihette haza két egymást követő évben, Spencer Tracy, Katharine Hepburn, Jason Robards és Tom Hanks.

Rainer karrierje azonban a két Oscar-díj után hanyatlásnak indult. Mint mondta, a szobrok elnyerésénél rosszabb nem is történhetett volna, mert a filmstúdió utána úgy gondolta, bármit megtehet vele. „Egy gép voltam, gyakorlatilag egy eszköz egy hatalmas gyár kezében. Úgyhogy kiszálltam. Egyszerűen elmentem. Elmenekültem” - nyilatkozta a színésznő, akinek pályája tinédzser korában kezdődött, játszott a neves osztrák rendező, Max Reinhardt irányítása alatt, és több német filmben is feltűnt.

Rainerre Hollywood 1935-ben figyelt fel, ami után egyenes út vezetett a sikerhez. A nagy Ziegfeld című film egyik legikonikusabb jeleneteként tartják számon, amint a könnybe lábadt szemű Rainer telefonon gratulál filmbeli exférjének új házasságához. Utolsó jelentős szerepét a Hostages című 1943-as alkotásban játszotta, majd Londonba költözött, és csak alkalmaként tűnt fel a mozivásznon és tévéfilmekben.

Kétszer volt házas, 1937-ben Clifford Odets drámaírónak mondta ki a boldogító igent, ám a frigy nem tartott sokáig. Második férjével, Robert Knittellel 44 évig alkottak egy párt, a férfi 1989-ben halt meg. Egy lányuk született, Francesca Knittel-Bowyer, aki elmondta, édesanyja tüdőgyulladás következtében halt meg.