Meghalt Günter Grass
 |
| Grass Hagymahántás közben című könyvének madridi bemutatóján 2007 májusában Susana Vera / Reuters |
Grass 1927. október 16-án született egy szegény család gyermekeként a lengyelországi Gdanskban. Tizenhét éves volt, amikor a második világháború alatt belépett a Hitlerjugendbe, majd a náci párt fegyveres alakulatába, az SS-be is, amiről 2006-ban beszélt nyilvánosan, és ezeket az élményeit örökíti meg a Hagymahántás közben című 2006-os könyve is. A háború után először kőművesnek tanult, majd 1948-tól 1952-ig rajzot és szobrászatot tanult a düsseldorfi művészeti akadémián. Szobrai és grafikái már kiállításokon is megjelentek, amikor elkezdett írni. Első regényével, az 1959-es Bádogdobbal robbant be a köztudatba, elnyerve a Gruppe 47 nevű tekintélyes német irodalmi társaság díját. Művészi tevékenysége mellett politikai aktivitásáról is ismert volt a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) támogatójaként. Többször a párt országos választási kampányában is részt vett.
Grass az irodalmi munkásságáért 1999-ben a Nobel-díjat kapott, az indoklás szerint „a történelem elfelejtett oldalainak fanyar, groteszk” bemutatásáért. Ez a groteszk a fejlődésregény, a családregény, a politikai mese és a fantasy frigyéből született Bádogdob megjelenésekor sokak számára még istenkáromlásnak hatott, ami miatt több kitüntetésétől is megfosztották, de írt két folytatást Macska és egér, illetve kutyaévek címmel, trilógiává – az úgynevezett Danzig-trilógiává – bővítve az első regényét. Írt regényt tiltakozásul a vietnami háború ellen – ez az 1969-es Helyileg érzéstelenítve – és 1977-ben egy 500 oldalas Grimm-parafrázist is A hal címmel, amely kilenc szakácsnő életén keresztül négyezer évet ölel fel.
Grass tavaly januárban jelentette be, hogy felhagy a regényírással. „Nyolcvanhat éves vagyok. Nem hiszem, hogy sikerülne még összehozni egy regényt” – mondta a Passauer Neue Presse című lapnak adott interjújában. Utolsó regénye, A doboz című önéletrajzi darab 2008-ban jelent meg. Verseskötettel, a Tiszavirágokkal 2012-ben jelentkezett. Elkötelezett baloldali gondolkodó volt. Többször közeledésre szólította fel az SPD-t és a szociáldemokratáktól balra álló Baloldalt, azután pedig, hogy kitört a botrány az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) körül, követelte azt is, hogy Németország adjon politikai menedékjogot Edward Snowdennek, annak az informatikusnak, aki először szivárogtatott ki dokumentumokat az NSA világszerte folytatott adatgyűjtési programjairól.
„Ez nagyon szomorú. Egy igazi óriás volt, egy igazi barát. Dobolj érte, kicsi Oskar” – búcsúzott a német írótól a Twitteren Salman Rushdie.
