Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke elmondta: a 2005-ben indított pilotprojektből nőtt ki a program, ennek részeként a tagszervezetek által biztosított újságokat és magazinokat juttatják el a félévente 15 ezer részt vevő diáknak, akikkel aztán a pedagógusok beszélik át az olvasottakat.

Tájékoztatása szerint az elmúlt tíz évben 204 ezernél több résztvevője volt a Híd programnak. Nekik összesen 2,55 millió lappéldányt adtak 887 millió forintot meghaladó összértékben a választható lapcsoportokon belül (társadalomismeret, demokrácia, gazdasági ismeretek, természetismeret, szövegértés, vizuális nevelés.)

MTI

A legfejlettebb államok 15 éves diákjainak képességeit vizsgáló PISA-felmérések adatai azt mutatják, hogy mintegy hat százalékkal jobb eredményt érnek el azok a hazai diákok, akik rendszeresen olvasnak újságot, azaz szövegértésben körülbelül három évvel a többiek előtt járnak - jegyezte meg az MLE elnöke. Hozzátette: a program része, hogy rendszeresen frissülő akkreditált tananyagot fejlesztenek a tanárok számára, akiknek külön képzéseket is szerveznek. Közölte, az is bizonyítja a program sikerét, hogy az indulása óta eltelt egy évtizedben számos korábbi résztvevő lépett be vásárlóként a lappiacra.

Az olvasásra nevelés rendkívül fontos feladat, amit jól példáz az Ipsos felmérésének két évvel ezelőtti eredménye, miszerint a 15-25 éves fiatalok 28 százaléka sosem olvas könyvet, 35 százalékuk ritkábban, mint havonta. Havi és heti rendszerességgel kevesebb, mint a korcsoport egyharmada (összesen 30 százalékuk), és naponta mindössze 100-ból hét fiatal vesz könyvet a kezébe. A felmérés során félezer 15-25 évest kérdeztek meg személyesen olvasási szokásaikról.