„Egy városba egy hírnököt menesztettek, aki naponta 20 mérföldet képes megtenni. Öt nappal később utánaküldtek egy újabb hírnököt, aki napi 30 mérföldet képes menetelni. Hány napja menetel az első küldönc, amikor a második utoléri?" Vagy: „Egy hírnököt küldtek egyik városból egy négyszáz mérfölddel távolabbi városba, az említett ember naponta 20 mérföldes utat képes megtenni. Egy másik küldönc 15 nappal később indul el ugyanabban az irányba, ő azonban gyorsabban megy, így egy időben lépik át a távoli város kapuját. Hány mérföldet képes megtenni a második hírnök egy nap alatt?"

Avagy: „Egy nap alatt egy kígyó az üregéből a hossza harmadával bújik elő, míg a hossza negyedével mindennap visszacsúszik. Hány napig tart, amíg az állat teljesen előbújik?" A három matematikai példa az Al-Andaluszban, azaz Andalúziában élt tudós, a keresztény-zsidó Sevillai János feladványa. A kérdéseket Liber mahameleth című munkájában, a középkor egyik legmonumentálisabb, matematikáról szóló könyvében tette közzé. A Liber mahameleth a mindennapokban és az üzleti életben felmerülő problémákra is választ kínált: miként kell a nyereséget kiszámolni és megosztani, a munkások bérét meghatározni, illetve az eladási és beszerzési árakat megállapítani – írja a Mult-kor.hu című történelmi portál.