Az avató rendezvény szervező-házigazdája Kovács Sándor főesperes-plébános volt, a ceremónia előtt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatott be szentmisét.

A szoborszentelésre három évforduló is alkalmat ad. Egyrészt most van a gyulafehérvári püspökség megalapításának ezredik évfordulója, az idén ünneplik a Szent Mihály templom fennállásának 670. évfordulóját, illetve 70 évvel ezelőtt ebben a templomban szentelték püspökké Márton Áront.

Az erdélyi Krónika emlékeztet: a Márton Áron-szobor elkészítésére 2001-ben írt ki pályázatot a kolozsvári Szent Mihály-plébánia. Ezt Bocskay Vince szovátai szobrászművész nyerte meg, aki 2002-ben fogott neki a munkának. A szobor agyagmintája azonban csak 2005-ben került Magyarországra, a karcagi öntödébe. A szobor felállítását az is késleltette, hogy a kolozsvári önkormányzat különböző okokra hivatkozva többször is elnapolta az építési engedélyhez szükséges - a kilenc négyzetméternyi terület bérbeadására vonatkozó - tanácsi döntés meghozatalát.

A csíkszentdomokosi születésű Márton Áront (1896-1980) 1938-ban szentelték püspökké, előtte a kolozsvári Szent Mihály plébániát is vezette. A II. világháborúban azzal vívta ki a közvélemény elismerését, hogy a Szent Mihály templom szószékéről állást foglalt a zsidók deportálása ellen.

A kommunista rendszer idején a romániai magyarság jogaiért és az egyházat elnyomó politika ellen küzdött. Emiatt meghurcolták és börtönbe zárták, 1957 és 1967 között házi őrizetben volt egykori püspöki székhelyén,

Gyulafehérváron. 1980. szeptember 29-én sok szenvedés után, életének 84. évében hunyt el. Temetési szertartását Lékai László bíboros, a magyar katolikus egyház akkori feje vezette.