Markó-darabok a MüPában
Egy őszi szombat este, mikor odakint fúj a szél, borongós az idő, az embernek nincs is kedve kimozdulni. Szeptember 25-én azonban érdemes otthagyni szobánk meghitt melegét, és ellátogatni a Művészetek Palotájába, a Fesztivál Színházban ugyanis három igen kiváló Markó-darabot tekinthetünk meg. Az Egy faun délutánja és a Seherezádé címe ismerősen csenghet a balett kedvelőinek, e két koreográfiát már többször is láthatta a közönség a Magyar Fesztivál Balett előadásában.
Mégis kár lenne kihagyni, hiába látta már az ember, hiszen egyrészt ezek az előadások többszöri megtekintés után is képesek új élményeket nyújtani, másrészt most először tekinthetjük meg a Siratófalakat a MüPa színpadán. Utóbbi produkció zenei nyelvezete a zsidó, arab és világzene forrásaiból építkezik, hogy minden nemzet számára érzékelhetővé, érthetővé tegye az emberiség talán legnagyobb tragédiájának történetét. Igazán különleges élményre számíthatunk, ugyanis Szabó Gábor operatőr, rendező egy cseppnyi Jeruzsálemet varázsol a Fesztivál Színházba, s a színpadi világnak és a zenei aláfestésnek hála egy új világba csöppenünk. Kiszakadva saját világunkból, elfeledkezve egyéni problémáinkról a valóság és a szimbólumok keveredésével embertársaink világába nyerünk bepillantást: mélységes fájdalom, küzdelmek, rendíthetetlenség, és a jelenbe és a jövőbe vetett hit egyaránt megjelennek. Markó Iván a tánc, a film és a színház nyelvén a zsidó kultúra és emberség, valamint a személyes élmények és a történelmi tragédiák érzékeltetésével a mai néző szívéhez és agyához szól, egyszerre gyönyörködteti és készteti gondolkodásra az embert.
Az Egy faun délutánját tavaly novemberében láthattuk először. Markó Nizsinszkij 1912-es, a maga korában nagy port kavaró alkotását értelmezte újra, a darab középpontjában egy karmester és három nimfája, három zenészlány áll, akik a csábítást testesítik meg. A Claude Debussy, francia impresszionista zeneszerző muzsikájára koreografált darab szenvedélyes és megborzongató.
A Seherezádé misztikus világba kalauzol, a varázslatos kelet elevenedik meg egy korabeli nő álmaiban. Rimszkij-Korszakov igéző dallamai, mese és valóság, veszélyes és mégis szépséges vágyak, ösztönök, kusza emberi kapcsolatok, lelki igények öltenek testet a Fesztivál Színház színpadán.
