Húsz évvel a Tienanmen téri események után már Kína meghívásának ténye is elkeseredett vitákat váltott ki Németországban. Az egyik tábor azzal érvelt, hogy az ázsiai óriás rengeteget változott 1989 véres augusztusa óta, az emberi jogi problémák tekintetében a nyugati kioktatás inkább ellenkező hatást ér el, s az "új Kínát" demonstráló 2008-as pekingi olimpiára a "szabad világ" akkori vezetője, George W. Bush amerikai elnök is elment. A másik oldal azzal lőtt vissza, hogy a gazdaságban dúló kapitalizmussal együtt Kína mégis diktatúra, amely kíméletlenül elbánik a rezsimet bíráló másként-gondolkodókkal. Ezért a szabad alkotás és gondolkodás megcsúfolása egy olyan ország díszvendégeskedése, amely cenzúrázza a neki nem tetsző szerzőket.

Visitors sit on chairs looking like books at the of Frankfurt book fair October 14, 2009. The world's largest book fair with its focal theme on China's literature will run till October 18 in Frankfurt. REUTERS/Johannes Eisele (GERMANY BUSINESS POLITICS)

A német sajtóban dúló ideológiai csaták közepette a megnyitó visszafogott hangnemben zajlott. Hszi Csin-ping kínai alelnök a világot gazdagító és a kölcsönös megértést elősegítő kulturális csere fontosságáról beszélt. Szót sem ejtett arról, hogy Peking nem engedélyezte több kellemetlen ellenzéki németországi utazását, és azt sem rótta fel, hogy a Frankfurti Könyvvásárt rendező Börsenverein emigráns kínai szerzőket és értelmiségieket is meghívott. Például a Párizsban élő és már francia állampolgárságú Nobel-díjas Kao Hszing-csient vagy azt a két ellenzékit, Dai Kvinget és Bei Linget, akiknek szereplése miatt egy pár héttel ezelőtti frankfurti szimpóziumon a hivatalos kínai delegáció kivonult, s csak a Börsenverein bocsánatkérése után volt hajlandó visszatérni a fórumra.

Miközben a Kínával szemben általában sarkosabban fogalmazó Angela Merkel kancellár is az "előítéletek ellen" és a "vitákra is ingerlő kíváncsiság" mellett érvelt, többen azt találgatták, hogy egy ekkora ország, mint Kína miért képtelen elviselni a legkisebb bírálatot is. Petra Kolonko, a Frankfurter Allgemeine Zeitung volt pekingi tudósítója a Mao unokái című, most megjelent kötetében a "hiper-érzékenység" okát abban látja, hogy a több százmilliós kínai tömegek számára megfizethetetlen Louis Vuitton-táskákkal és a nyugati fogyasztás másolásával ellentétben a kritikáknak nincs helyük a gondosan kimunkált "tervben". Azon magabiztos, a helyzetet uraló hatalom képében, amelyet Kína magáról akar sugározni a külvilág felé. A kettősség mindenesetre végigkíséri a Kínai Népköztársaság díszvendégeskedését: a hivatalos és rendkívül látványos programok mellett közel kétszáz alternatív irodalmi-politikai rendezvényt is szerveznek.

A világ legnagyobb olvasótermének nevezett Frankfurti Könyvvásáron az idén száz országból több mint 7300 kiadó 400 ezernél is több könyvet mutat be. A globális gazdasági válság német könyvpiacon egyelőre nem érezteti a hatását, 2009 első tíz hónapjában majdnem három százalékkal több könyvet értékesítettek Németországban, mint a múlt év hasonló időszakában. Hódít a netes kereskedés is, a 9,6 milliárd értékű könyveladások jó tíz százalékát az on-line üzlet hozta. Meglehetős bizonytalanság kíséri ugyanakkor a nyomtatott könyv további sorsát, vagyis azt, hogy a digitális média terjedése ugyanúgy elbánik-e ez kulturális termékkel, ahogy tették azt a letöltő platformok a hanghordozókkal. Sokak szerint az Amazon internetes áruház által most Európában is piacra dobott Kindle elektronikus olvasó-berendezéssel a csata még nem dőlt el. Igazából olyan "sokfunkciós ketyere" tud majd áttörést elérni, amellyel nemcsak könyvolvasásra alkalmas, hanem például telefonálni, internetezni és zenét hallgatni is lehet.