A Jta nevű, zsidó tárgyú híreket gyűjtő hírügynökség is beszámol a Saul fia sikeréről, emlékeztetve arra, hogy ugyanebben a kategóriában tavaly az Ida című lengyel film nyert, amelynek tárgya szintén a holokauszttal kapcsolatos. Összefoglalójában jelzi azt is, hogy Röhrig Géza, a főszereplő New Yorkban élő magyar költő és vallásos zsidó.

A legismertebb brit zsidó újság, a Jewish Chronicle szintén címlapon hozza netes kiadásában a hírt és összekapcsolja a szintén zsidó származású Amy Winehouse életéről szóló film Oscar-díjával. Ugyanakkor fájlalják, hogy az idén a megszokottnál kevesebb zsidóvicc hangzott el a díjátadón. Az ortodox-jobboldali Jewish Press – pontatlanul – úgy tudja, hogy ez az első Oscar-díjas magyar film. Izrael hazánkba akkreditált nagykövete, Ilan Mor is gratulált Magyarországnak közleményében az Oscar-díjhoz és az izraeli sajtó is izgatottan számolt be az eseményekről.

A New York Times egyik blogja a Saul fia radikális szubjektivitását, individualizmusát elemzi, a főszereplőt a dán filozófus, Sören Kierkegaard egyik kifejezésével a Hit Lovagjához hasonlítva, aki számára a világ megszűnik azért, hogy Isten szólítására válaszolhasson. A személyesség visszanyerését kísérli meg egy másik magyar művész, Kertész Imre is az elemzés szerint, amikor megpróbál kiszabadulni a totalitarizmus logikájából regényeivel és elkerülni a „sorstalanságot". A szerző, Katalin Balog egy amerikai egyetem filozófia-oktatója.