A kambodzsai középkori khmer birodalom fővárosa volt rövid ideig, pontosan 921 és 941 között a ma Koh Kernek nevezett romváros, amelyet januártól magyar régészek mérnek fel, s áprilistól fel is tárják bizonyos részeit. Míg Angkort, a birodalom korábbi és későbbi fővárosát ma világszerte ismerik, és a nagyvilágból évente ötmillióan látogatják, addig Koh Ker még szinte ismeretlen, legalább is a tömegturizmus mindmáig elkerülte. És éppen ez az érintetlenség teszi a kutatók számára érdekessé.

Mára tulajdonképpen csak a kőből és téglából épült templomai, szentélyei maradtak meg, a körülötte valaha volt városszövet, a fából épült lakóház tömeg elpusztult. Jelenleg negyvennyolc szentélyről tudnak a kutatók, s épp az lesz a magyarok dolga, hogy ezekről pontos felmérést készítsenek, s esetleg újabbakat, eddig ismeretleneket fedezzenek fel a 81 négyzetkilométeres terület átkutatásával.

A tegnapi sajtótájékoztatón Laszlovszky József régész, a kutatómunka vezetője vetített képeken mutatta be az őserdővel benőtt területet, a gyökerektől szétfeszített épületeket. Még jól látszanak a hajdani fejlett csatornarendszer nyomai, s a gátakra épített utak is.

Jelen János, a kambodzsai–magyar projektet megszervező Angkor Alapítvány elnöke elmondta: hosszú távú örökség- és környezethasznosítási, valamint idegenforgalmi tervet is kidolgoznak majd a területre, amelynek nyomán Koh Ker világörökségi helyszínné válhat a közeljövőben. Nemsokára elkészül az az útszakasz is, amely eddig hiányzott ahhoz, hogy a területre nagyobb tömegben érkezzenek turisták „átélni egy összeomlott birodalom élményét.”

A másik, távoli magyar helyreállítás India északi részén, Nyugat-Tibetben, Ladak tartományban zajlott. Itt Zangla helységben, a nyáron állították helyre azt a királyi rezidenciát (mely kolostorként is szolgált), ahol Kőrösi Csoma Sándor 1823 nyarától 1824 végéig tanulta a tibeti nyelvet egy tudós lámától, tulajdonképpen itt kezdte gyűjteni az anyagot tibeti-angol szótárához. A falu és a fölé magasodó, várszerű épület az év hét hónapjában szinte megközelíthetetlen a környező hatezer méter magas hegyek miatt, mesélte Irimiás Balázs építész, aki jelenleg Tokióban tanul, s a nyári helyreállítást vezette.

Az idén, első ütemben rendbe tették Kőrösi Csoma Sándor egykori lakócelláját, amely a kastély-kolostor legfelső szintjének sarkán helyezkedik el, és stabilizálták az épület egyéb részeit is. Jövőre további javításokkal folytatják a munkát a helyi uralkodó, s a magyar állam támogatásával.

Zanglai kolostor