A leglátványosabb sikert Pintér Béla társulata aratta: a Le Monde kritikusa varázslatosnak minősítette a „Parasztopera” előadását, amelynek különlegessége, hogy zenéjének alapját a magyar folklór és a barokk muzsika kontrasztja adja. Az újságíró elragadtatottan ír a magyar színészek stílusos és érzelemdús játékáról. A magyar csapat az egyetemi város színházában adja elő a darabot, a pénteki előadás után Pintérnek kérdéseket tehetett fel a közönség -  a szerző-rendező-színésznek időnként nagy önuralmat kellett tanúsítania a bugyuta felvetések hallatán.

De ezzel nem fejeződött be a magyar színházi jelenlét, hiszen Vincennes egyik színházában Danièle Douet majdnem másfél órás monodráma formában adta elő Kosztolányi „Pacsirta” című regényének feldolgozását. A francia színésznő néhány évvel ezelőtt ajándékba kapta a könyvet -véletlen!- és annyira magával ragadta, hogy átírta színpadra.

Egy harmadik színház is „beszállt” a hétvégi mini-fesztiválba: a Bobigny-i MC93-ban  - ahol a Krétakör is gyakran fellép - egy ismert írónő olvasott fel részleteket Márai Sándor „A gyertyák a csonkig égnek” című művéből. Linda Lê a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy a könyvet véletlenül találta a vonaton, egy utastársa hagyta az ülésen.

A másik két esemény kevesebb reklámot kapott, de ez semmit nem von le a jelentőségükből. A Louvre-ban állítják ki a Szépművészeti Múzeum németalföldi grafikai gyűjteményének néhány darabját. A látogatóknak ajánlom, hogy legyen náluk térkép és iránytű, mert nagyon nehéz megtalálni a négy eldugott termet. Szerencsére a hosszú keresgélés közben is annyi szépet lehet látni, hogy a élmény csökkenti a bosszúságot.

De még nincs vége a kulturális tobzódásnak: egy hétig minden este magyar filmeket vetítenek a L'Entrepôt moziban, többek között Mundruczó Kornél, Bollók Csaba, Kocsis Ágnes, Till Attila alkotásait. A Cinémagyar elnevezésű esemény-sorozat egyik sajátossága, hogy két magyar egyetemista lány szervezi, akik a családi segítségen kívül senkitől semmilyen anyagi támogatást nem kaptak...

Párizs