A European Cultural Foundation (Európai Kulturális Alapítvány; ECF) Princess Margriet díját Őfelsége Margit holland hercegnő tiszteletére hozták létre, aki korábban a szervezet elnöke volt és nagy odaadással támogatta a kultúra demokráciában betöltött szerepét. A szervezet minden évben két díjat ítél meg: idén a digitális kultúrával foglalkozó spanyol Medialab-Prado mellett azért nyert a Krétakör, mert innovatív módszerekkel arra törekszenek, hogy minél többen képesek legyenek az őket körülvevő társadalmat komplexen értelmezni és saját érdekeiket érvényesíteni. „Középiskolákban végzett munkájuk különösen fontos, hiszen olyan fiatalokkal kerülnek kapcsolatba, akiknek így lehetősége nyílik arra, hogy hallassák a hangjukat” - írja indoklásában az ECF Princess Margriet Award for Culture zsűrije, amelyben olyan neves szakemberek foglalnak helyet, mint Chris Dercon, a londoni Tate Modern igazgatója. A European Cultural Foundation 1954-es alapítása óta a kultúra elkötelezett támogatója, amely saját hitvallása szerint a nyitott, demokratikus és befogadó Európa elengedhetetlen összetevője.

„Az egység, stabilitás és szolidaritás európai eszményei lassan összeomlanak körülöttünk a gazdasági, a környezeti, a társadalmi és demokráciával kapcsolatos krízis súlya alatt. Sürgős változásra van szükségünk Európában, hogy eszményeinket életben tudjuk tartani. A változás gyakran elsőként a helyi közösségek szintjén jelentkezik – ahogy azt idei díjazottaink is igazolják” – mondta Katherine Watson, az ECF igazgatója.

Az ECF idén is azért választott két díjazottat, mert a szinergiát szeretnék hangsúlyozni Európa két olyan műhelye közt, akik tevékenységükkel a társadalmi részvétel és politikai kísérletezés kritikus tereit teremtik meg a kultúra eszközeivel. A Krétakörhöz hasonlóan a madridi székhelyű Medialab-Prado is úttörő szerepet játszik a demokratikus folyamatok elősegítésében digitális platformján és közösségi tereiben megvalósult projekteken keresztül.

„A díj annak elismerése, hogy jól döntöttünk, amikor 2008-ban profilt váltottunk, és megkezdtük a korábban Európa szerte elismert színházi társulat társadalmi műhellyé való átalakítását. Megérte vállalni a küzdelmet. Bár sosem kételkedtünk abban, hogy jó úton járunk, mindig is hiányzott némi bátorítás, amelyet most megkaptunk” – mondta az elismerésről Schilling Árpád. Schilling nemzetközileg elismert rendező, rendszeresen dolgozik Európa nagyvárosainak színházaiban. Ebben a közegben nem szokatlan, hogy művészek különböző jótékonysági, társadalmi célú ügyeket támogatnak. Schilling számára ez az ügy, hogy Magyarország élhető ország legyen, ezért alapítványával, a Krétakörrel közösségi és szociális célú projekteket valósít meg.

A Princess Margriet Díjhoz vezető 2008-as profilváltás egyik legfontosabb előmozdítója volt a Krétakör vezetőinek az a felismerése, hogy a színházművészet sokszor távolságot tart a súlyos problémáktól, hiszen csak diszkurzív értelemben képes azokat megjeleníteni. Rájöttek, hogy igazán akkor lehet változtatni a negatív trendeken, ha ahelyett, hogy beszélünk a problémákról, valóban közel kerülünk a szegregáltan élő, hátrányos helyzetű vagy bármilyen értelemben elnyomott közösségekhez, és gyakorlati módszerekkel próbálunk meg esélyt nyújtani nekik a kitörésre. Ebben a szellemiségben jöttek létre olyan projektek az elmúlt években, mint a társadalmi egyenlőtlenségeket a részt vevő fiatalok bevonásával kutató és kezelő Szabadiskola; az Európa Kulturális Fővárosa Pécs keretében létrejött Utópia Kollégium, a ferencvárosi iskolákban a diákok és pedagógusaik összefogásával megvalósított Tanulj, Alkoss, Gondolkozz! projekt; vagy éppen a MOBIL című,  iskolai térben játszott színházi-nevelési reality. Mindegyik projektre jellemző a törekvés az új módszerek és közösségi formák felé, amelyek demokratikus keretek között teszik lehetővé a tudásmegosztás és érdekérvényesítés megtapasztalását Magyarország és Európa változó társadalmaiban.

„Amikor színház-pedagógiai foglalkozást, vitafórumot vagy szabadtéri eseményt hozunk létre, mindig az a cél, hogy az előre közösen kialakított keretek között a résztvevők maximális szabadságra tehessenek szert. Amit az Alapítvány csinál, az nem színház, hanem közösségfejlesztés. A Krétakör a lehetőség manifesztuma, annak deklarációja, hogy mindig van remény” – teszi hozzá Schilling Árpád.

A Krétakör Alapítvány a díjat 2016. március 15-én Amszterdam legimpozánsabb színházában, a Stadsschouwburgban fogja átvenni Margit hercegnőtől a királyi család tagjainak és az európai kulturális élet képviselőinek a jelenlétében. A díj azonban nem csupán a Krétakör sikere, hanem a számtalan szakemberé, önkéntesé, támogatóé és nézőé, akik az elmúlt hét évben segítették az alapítvány munkáját. A Krétakör számára a díj az alapítvány harmadik korszakának kezdete is. Míg 1995 és 2008 között a színházi társulat, 2008 és 2015 között a színházi rendezések és társadalmi projektek együtt adták a fő irányvonalat. Most a második időszak is lezárul, amely korszak utolsó eseménye a november 30-án bemutatásra kerülő A harag napja című előadás lesz. E premiert követően a Krétakör Alapítvány innovatív eszköztárát teljes mértékben közösségi projektek javára fordítja.