Az idei budapesti Armel-döntő szereplőit már tavaly kiválasztották, vasárnap a jövő évi hat produkcióhoz válogattak tizenegy főszereplőt. Öt ország operaháza két Mozart-operát – a Varázsfuvolát és a Figaro házasságát –, Donizetti Calais ostromát, Rimszkij-Korszakov Mozart és Salierijét, valamint két ősbemutatót: Van Parys Rear Window, illetve Rendine Un segreto d'importanza című művét mutatja be a verseny és fesztivál keretein belül.

Az Armel három új partnert is talált: a Kolozsvári Magyar Operát, az English Touring Operát és az antwerpeni Muziektheater Transparant elnevezésűt.

Alföldi Róbert rendezi a Varázsfuvolát a Szegedi Nemzeti Színházban, ő Gyüdi Sándor főigazgatóval és Pál Tamás karmesterrel közösen válogatott szereplőket. Az Éj Királynője a francia Marlène Assayag lesz, Taminó meg a kongói Patrick Kabongo.

Novák Péter a Figaro házasságát állítja a Kolozsvári Magyar Opera színpadára. Itt is két szerepért lehetett versenyezni: Novák és Jankó Zsolt karmester Almaviva grófot a francia Sébastien Lemoine-ra, Susannát pedig az ugyancsak francia Amélie Robinsra osztotta.

A pilseni J. K. Tyl Színház a Mozart és Salierit, valamint az Un segreto d'importanza című egyfelvonásost mutatja be. Oliver von Dohnányi karmester és Ludek Golat rendező Salieri szerepére a francia Marc Labonnette-et, az olasz operában Isabella Colbran szerepére a magyar Puja Andreát jelölte ki.

A hírek szerint a lengyel Gosha Kowalinska annyira meggyőző volt a cseh zsűrinek, hogy Rendine operájában – az eredeti kiírástól eltérően – még egy versenyszerepet (az Idegenvezetőt) jelöltek ki a kedvéért.

Operaritkaságnak számít Donizetti Calais ostroma című műve, amelyet a jövő évi döntőben az English Touring Opera produkciójában játszanak. Az angol operaház főigazgatója, James Conway úgy döntött, az angol Nicholas Merryweather énekli majd Edoardót és a francia Gabrielle Philiponet Eleonorát.

Az antwerpeni Muziektheater Transparant a Rear Window-val mutatja be a fesztiválon. A második fordulóra elment a szerző is, aki Tom Creed rendezővel és Guy Coolen főigazgatóval együtt választotta volna ki a mű három (név nélküli) szereplőjét. Megfelelő tenoristát azonban nem találtak, így csak a mezzoszoprán és a basszus-szereplőt jelölték ki két francia énekes, Ani Sargsyan és Victor Sicard személyében.