A művész a sajtóbemutatón elmondta, évekig játszott úgy a világ legkiválóbb zongoráin, hogy olyan „erőteljes, tiszta, egyenes” hang szólt a fejében, amely egyáltalán nem egyezett azzal, amelyet játszott. Ezért kereste a változás lehetőségét, mint annak idején Bach, Beethoven és Liszt is.

A rezonánslap, vagyis a zongora lelke nem fából készült, hanem 25 különböző rétegű karbonkompozitból Szabó Miklós

Most megalkották a modern kori zongora új dimenzióját, ötvözve a klasszikus hangszer örökségét a modern lehetőségekkel, azaz bírja a strapát. A futurisztikus külsőn túl azonnal szembeötlik, nem három lába van. Egyetlen oszlopot látunk, bár az alkotók állítják: két lábon és stabilan áll a hagyományos zongoráknál 10-15 százalékkal nehezebb hangszer. A kétlábas struktúra lehetővé teszi, hogy a hang tisztábban, erőteljesebben érje el a hallgatóságot, az ívelt forma erősítőként vezeti a közönség felé a hangot. A hangszer főkonstruktőre Bolega Attila, a főtervező Üveges Péter Attila, a zenetechnikus, intonációs szakember: Cs. Nagy József.

Bogányi több mint hét évig egyedül finanszírozta a fejlesztést, majd startup vállalkozást alapított, Zengafons Kft. néven. Az EU Gazdaságfejlesztés Operatív Programja 126 millió forinttal támogatta a projektet, ehhez 76 millió önrész kellett, melyből 60 milliót az MNB állt. További 100 millió forintot kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Szerencsejáték Zrt.-től. A Zengafon Kft. ügyvezetője, Komoróczki István (a második Orbán-kormány Nemzetgazdasági Minisztériumának államtitkára) elmondta, még nincs nagy érdeklődés, igaz, csak most kezdték el bemutatni a hangszert. Egyedi ára körülbelül 200 ezer euró lesz.

Szerdán debütál a Bogányi-zongora a magyar kultúra napi gálán. Lapunk kérdését, hogy mi volt a munkában a legnehezebb, Üveges Péter Attila válaszolta meg. „Képzeljen el egy tárgyat, ami annyira bonyolult, hogy neki sem áll az ember megtervezni. Na, ez a zongora még annál is bonyolultabb.”