Az ominózus 5. pont ugyanis kimondja, hogy „a nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonokhoz kapcsolódó ingatlanberuházások esetében a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg”. Ez azzal fenyeget, hogy a jövőben kiszorulnak a magán-tervezőirodák a nagy állami építkezések tervezéséből. Így ezen pont ellen már a tavaly november 15-i építészkamarai tisztújító közgyűlés is kritikával élt, majd a december 10-én tartott szakmai workshopon más építészszervezetekkel, a Magyar Mérnöki Kamarával és a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetségével együtt közös állásfoglalásra határozta el magát a kamara. Közleményük Bodonyi Csaba és Gelesz András megfogalmazásában a minap meg is jelent az Építészfórum című internetes közösségi oldalon. Mint írják, a Magyar Építész Kamara (MEK) egyetért azzal, hogy az uniós programok lebonyolításának újragondolása szükséges, mert a korábbi időszakban a végeredményt tekintve ez nem működött megfelelően. A hibák kiküszöböléséhez felajánlják tapasztalataikat is, amennyiben a kormányzat hajlandó egyeztetni velük. A kormányhatározat meghozatala előtti konzultáció azonban elmaradt, így utólag nyomatékosan kérik az 5. pont feloldását, s a benne foglaltak újragondolását.

Hajnóczi Péter, a MEK frissen megválasztott elnöke bízik abban, hogy a végrehajtási rendelet megfogalmazásában már részt vehetnek, s az a kitétel, hogy „a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik”, nem az állami tervezőirodák kizárólagos érvényesülését és a magánirodák kizárását jelenti a tervezésből, hanem például csak a projektmenedzsment állami kézben tartását. Lát esélyt a számukra is kedvező megoldásra. Mint mondta, ígéretet kaptak, hogy a rendelet megfogalmazása előtt egyeztetni fognak velük.

Tudni kell, hogy a rendszerváltás óta a nagy állami tervező irodák, vállalatok nagyrészt megszűntek, jelenlétük a tervezői piacon minimálisra csökkent, szinte csak nagyon speciális tervezési területeken maradtak fenn, például a vízügyben vagy a műemlék-restaurálásban. Manapság a nagy állami, önkormányzati beruházások tervezését is magáncégek látják el. A Koszorú Lajos vezette, 1993-ban alakult Város-Teampannon Kft. például jelenleg tizennyolc munkatársat foglalkoztat, s főleg várostervezési feladatokat vállal, pontosabban nyer el közbeszerzéseken. Koszorú Lajos lapunknak elmondta, megbízásaik hetven százaléka állami megrendelés, tehát érzékenyen érintené, ha a kormányhatározatot úgy kellene értelmezni, miszerint magáncégek nem juthatnak az EU által támogatott állami projektekben tervezési feladatokhoz. Ezt azért is nehéz elképzelni, tette hozzá, mert a gyorsuló gazdaság akkora tervezői kapacitást igényel, hogy azt az államnak igen költségesen lehetne csak a semmiből felállított állami építészirodákkal kielégíteni. Jelenleg az állami tervezőirodák részesedése a piacon ezrelékekben mérhető. Szerinte tehát a magánirodák a jövőben is szerepet kell hogy kapjanak a nagy állami beruházásokban, legyen az út-, vasút- vagy várostervezés.

A magán-tervezőirodák EU-finaszírozott állami projektekben való szerepéről Homolya Róbert, a Miniszterelnökség Fejlesztési Irodáját vezető helyettes államtitkár a következőket mondta kérdésünkre: "A mérnöki kamarával folyamatosan egyeztetünk, legutóbb december közepén személyesen mondtam el konferenciájukon, hogy a tervezőmérnöki munka azon kevés hivatás közé tartozik, amit jogszabály szabályoz Magyarországon. A kormány szeretne visszafordulni a szabályozott szakmák felé. Mérnökök nélkül egy beruházás elképzelhetetlen, mindösszesen arról van szó, hogy a kormány a 2014–2020-es programozási időszakban az eddigieknél gördülékenyebben és hatékonyabban szeretné megvalósítani a brüsszeli forrásokból megvalósuló fejlesztési programokat. Ennek megvalósítása érdekében új intézményrendszer és eljárási szabályok kialakításán dolgozunk. A mérnöki és építészi feladatellátásra vonatkozó tartalmi kérdéseket a mérnöki- és építészkamarákkal közösen fogjuk hamarosan tisztázni.

Fontos kiemelni – írja a helyettes államtitkár –, hogy a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X. 11.) kormányhatározat bizonyos irányok kijelöléséről, és nem a mérnöki szolgáltatás államosításáról szólt. Ami talán félreértésre adhatott okot, az arról szólt, hogy bizonyos állami beruházásoknál a mérnöki feladatokat állami kapacitások igénybevételével kell ellátni. A beruházások műszaki és gazdasági szempontból történő átlátásának és ellenőrzésének képessége az állami és önkormányzati szférában egyes esetekben hiányzott a fejlesztéseknél, amelynek pótlása jogos igény a kormányzat részéről. Hogy mindez végül milyen szegmensekben – tervezés, műszaki ellenőrzés, építésvezetés – valósul meg, egyelőre nyitott kérdés, a részleteket majd a szakmai kamarákkal közösen kell kimunkálnunk. A kormányhatározat ezt az állami érdekérvényesítést tartalmazza a beruházási folyamatokban, s nem jelenti azt, hogy államosítani kívánnánk a szektort vagy a szakmát."