Lovak és érzelmek
Magasan volt tehát a mérce, de azt hiszem, maga Hemző is elismeréssel szólna a fiatal művésznő fotóiról. Érzékeny képek, készítőjük láthatóan ért a paripák nyelvén, és amint egy vele készített korábbi interjúból kiderül, szentendrei tanyájukon tyúkokat, kecskéket, és természetesen lovakat tartanak.
Révai Sára képei amúgy valóban Hemző lovakról készített legendás felvételeit idézik, és nemcsak azért, mert ezek a képek ugyancsak tudnak a lovak lelkéről mesélni, hanem azért is, mert ez a sorozat szintén zárójelbe tesz egy bennünk élő sztereotípiát, miszerint a lovak nehezen értelmezhetők önálló lényként, a lovak főként eszközök. Eszközei a mezei munkának, a sportversenyeknek, a cirkuszi előadásoknak. De Révai sorozatán sem látható a lovat izgatottan ösztökélő zsoké, korabeli filmjelenetben katonával vágtató ló, ágaskodó cirkuszi paripa. Az ő képein is önálló, érző lényként a természetben, természetes életet élő állatként jelenik meg a ló. Érzésekkel, akarattal, vágyakkal, amelyeket a kamera ügyesen kikutat és megmutat.
Ráadásként számos irodalmi szöveg támasztja meg a képeket. A szerkesztők négyszáz év magyar irodalmából válogattak lóval kapcsolatos szövegeket. Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Krúdy Gyula, Kaffka Margit, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, József Attila, Rejtő Jenő, Tamási Áron, Rideg Sándor, Zelk Zoltán, Fekete István, Szabó Magda, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Faludy György, Nagy László, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Csukás István, Lázár Ervin, Esterházy Péter és Tandori Dezső is pontosan érezte azt, amit a fotográfus: a ló előhívja a költői gondolatokat, a mélyebb érzéseket, közelebb hozza az embert és a természetet.
Lovak – magyar írók, költők a lovakról. Révai Sára fotóalbuma. Corvina Kiadó, 94 oldal, 3500 Ft
