Ebben az évben a zárolás – az NKA-nak 800 millió elkölteni tervezett forintjáról kell lemondania – már a második pénzügyi csapás, amelyet el kell szenvednie, mivel az eredetileg tervezett költségvetése is eleve jóval alacsonyabb volt a tavalyinál. Természetesen nem mind a 800 milliót fogják ráterhelni a szervezethez tartozó kollégiumok költségvetésére, az összeg egy részét máshol is meg tudja spórolni az NKA, például a bő egy és háromnegyed milliárd forintos miniszteri kereten, amellyel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kollégiumok döntéseitől függetlenül rendelkezik.

Arról, hogy pontosan mennyit kell a kollégiumoktól – legalább átmenetileg biztosan – elvonni, és hogy hogyan oszlik meg közöttük ez az összeg, még nem született döntés a minisztérium tájékoztatása szerint, mivel a kérdésben illetékes NKA-bizottság „éves munkaterve alapján” legközelebb csak szeptemberben ülésezik és a döntésüket még a miniszternek is jóvá kell hagynia.

Év elején megírtuk, hogy a legtöbb pénz felett diszponáló Közgyűjteményi Kollégium teljes induló költségvetése a tavalyi 1,4 milliárd helyett idén mindössze alig több mint a fele, 730 millió forint volt, ennek jó része címzett támogatás, szabadon a tavalyi 600 millió helyett csak 375 millióról dönthettek a kurátorok. Az előző évi pénz töredékével rendelkező kollégium mára ki is merítette ezt a keretet, jelenleg nem több 1500 szabadon kiosztható forint áll a rendelkezésükre, amely akkor sem járul már hozzá érdemben a költségek csökkenéséhez, ha akár teljes egészében zárolják is. A kollégium tagjai nem járhattak volna el másként: a pályázó intézmények többségének az itteni források jelentik az egyetlen esélyt egy tervezett kiállítás megvalósítására, kiadvány megjelentetésére, restaurálásra. Alighanem a minisztérium sem gondolja úgy, hogy másképp is gazdálkodhattak volna ennyire kevés pénzzel, hiszen az így eljáró kollégium egyik tagját, Cseri Miklóst, a szentendrei skanzen vezetőjét nevezték ki Hoppál Péter kulturális államtitkár helyettesévé.

A szintén aránylag nagy költségvetésű, 360 millió fölött diszponáló Építőművészeti és Örökségvédelmi Kollégium forrásaiból sem sok maradt, innen sem lehet majd túl sok mindennel hozzájárulni a hiánycél tartásához. Ez szintén nem csoda, tekintve hogy az ő költségvetésük is ötödével, 90 millió forinttal csökkent tavaly óta. A legtöbb szabadon elkölthető pénzzel, 630 millió forinttal rendelkező Folyóirat-kiadás Kollégiuma bő 100 millióval kevesebb pénzt kénytelen az idén év végéig beosztani és januárban még abban reménykedtek, hogy év közben lesz mód a hiány pótlására. Egyelőre viszont nem tudják meghirdetni az aktuális, „nyári” pályázatukat, mivel szeptemberig nem lehet tudni, mennyi pénzt hagynak náluk. Az érdekeltek körében némi szorongást keltett a nemrég még NKA-alelnök L. Simon László felvetése, hogy a kulturális folyóiratok kinyomtatását nem kellene közpénzzel támogatni, mivel olvasottságuk alacsony, archiválásra szánt köteles példányaikat nem számítva elég lenne az online térben megjelenniük és a felszabaduló nyomdaköltségeket költhetnék szerzőik honoráriumaira. Úgy vélik, hogy ez – még ha L. Simonnak jelenleg nincs is közvetlen köze az NKA költségvetéséhez – jó indok lehet ahhoz, hogy a Folyóirat-kiadási Kollégiumra a zárolás aránytalanul nagy része háruljon. Ez annál is inkább fenyeget, mert a terhek arányos elosztása, mint láttuk, nem lehetséges: több helyről egyszerűen nincs már mit elvenni.

L. Simon ötlete és a pénzszűke különben be is indított némi mozgolódást: a művészeti és ismeretterjesztő tárgyú folyóirat-kultúra helyzetéről, nem utolsósorban finanszírozásáról a négy nagy írószervezet (az Írószövetség, a Szépírók Társasága és a fiatal irodalmárok szervezetei, a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör), részben az eseményektől ihletve, összedugja a fejét, kultúrpolitikai kerekasztal-beszélgetést tervez tartani valamikor az ősz folyamán más érintett szervezetek bevonásával.