Lásson sosem látott Antonioni-filmeket!
A mozit fenntartó Magyar Nemzeti Filmarchívum közlése szerint május 8. és 16. között levetítik Antonioni több rövidfilmjét és Kínáról szóló dokumentumfilmjét is.
Mint az MTI-hez is eljuttatott ajánlóban felidézik, a 70-es évek elején baloldali elkötelezettségűnek tűnő rendezőt a Kínai Népköztársaság kommunista kormánya hívta meg forgatni a távol-keleti országba. Antonioni filmje azonban nem váltotta be a pártvezetés reményeit, a kész alkotást be is tiltották. Bár Antonioninak nem állt szándékában leleplező filmet készíteni a Mao Ce-tung-korszakról, ahogy mondta, "...nem ajánlhatok többet, mint képeket Kínáról...".
A Chung Kuo - Kína című dokumentumfilmet két alkalommal, május 9-én és 14-én is láthatja a közönség. A három éve elhunyt olasz rendező Magyarországon eddig szintén nem vetített rövidfilmjei közül három 1949-ben készült, 10 perces alkotás is szerepel a programban: a Kegyes hazugság egy fiatal színésznő filmforgatási napját mutatja be, a Babona arról ad képet, hogy miként befolyásolja az olasz emberek mindennapjait a babonásság, a Hét sétapálca, egy ruha pedig a hagyományos kézi varrással dolgozó szabók helyzetébe ad betekintést a konfekcióruhák megjelenése idején.
Az Antonioni-héten A kiáltás című 1957-es filmet, a Nagyítás című 1966-os klasszikust és az 1969-ben készült, kultfilmmé vált Zabriskie Pointot is láthatja a fővárosi közönség.
A 2007-ben, 94 évesen elhunyt Michelangelo Antonioni a modern film egyik legjelentősebb mestere volt, igen nagy hatást gyakorolt az európai filmművészetre, többek közt Jancsó Miklósra is. Első önálló filmjét, az Egy szerelem történetét 1950-ben készítette, az első igazi "antonionis" alkotása, az örökmozgó sorozatában is látható Kiáltás című lélektani dráma volt, ebben használta először a rá jellemző hosszú, lassú beállításokat.
Első angol nyelvű filmje volt a Londonban játszódó Nagyítás, amelyet a mesteri filmes megoldások egész sora tett halhatatlanná. Második angol nyelvű alkotása, a három évvel később készült Zabriskie Point a dramaturgiai funkciót hordozó kísérőzene által új dimenzióba emelte a Pink Floydot és a Grateful Deadet.
Antonioni 1985-ben agyvérzést kapott, amelynek következtében félig megbénult és többé nem is tudott beszélni. Ennek ellenére 1995-ben - a szintén az ő művein felnőtt - Wim Wendersszel közösen alkották meg a Túl a felhőkönt, sőt, halála előtt néhány évvel még két képzőművészeti rövidfilmet is készített, Eros, illetve Michelangelo tekintete címmel.
