Amikor a nagyok összejönnek

A mozgókép nagymesterei csapnak össze a Földközi-tenger partján, az idén 62. alkalommal, a filmvilág központjává váló Cannes-ban. A halászfalunak is csúfolt dél-franciaországi város az utóbbi több mint hat évtizedben mindig összecsődítette a szakma legjavát: rendszeres vendég volt itt Bergman, Fellini, Antonioni, Kuroszava vagy Truffaut. Az idei verseny valamelyest emlékeztet is a dicső múltra, hiszen egyfajta kortárs best of kollekciót hoztak össze a válogatók.

Sok mindent elmond, hogy a verseny húsz alkotója közül csupán egyetlen cannes-i újonc van, és ő sem akárki: a spanyol Isabel Coixet (Az élet nélkülem, A szavak titkos élete) Velencében és Berlinben már többször bizonyított. Négyen viszont már a második Arany Pálmájukat szerezhetik meg: Quentin Tarantino, Lars von Trier, Jane Campion és Ken Loach már "alanyi jogon" is bármikor nyerhet.

Habár Pedro Almodóvar, Marco Bellocio és Michael Haneke is ebbe a klubba tartozik, nekik még hiányzik a gyűjteményükből a cannes-i elismerés. És hogy a régi idők még mindig nem múltak el teljesen, bizonyítja, hogy ott lesz a francia új hullám ikonikus figurája, Alain Resnais is, aki utoljára 1980-ban, az Amerikai nagybácsim című, ma már abszolút klasszikusnak számító drámájával járt az azúrparti Croisette-en. Ne feledjük, 2006-os Szívek című, sokszor elismert műve után ismét A ligás alkotónak számít.

A válogatás sokszínűségét még az önjelölt "hazai" bajkeverő, Gaspar Noé és a koreai filmművészet fenegyereke, Park Chan-wook is garantálja. A világ legérzékenyebb rendezőinek egyike, Ang Lee most amerikai színekben száll be a versenybe (a Taking Woodstock című zenés komédiával). Az utóbbi évekhez mérten sokkal erőtlenebbnek tűnik a hollywoodi vonal, minden bizonnyal ezért is - meg az épp divatos, "többdimenziós" őrület miatt - választották a Disney-Pixar Up 3D című egész estés animációját a fesztivál ma esti nyitófilmjének.

Bizony bármennyire megdöbbentő is, ebbe a mezőnybe már nem fért be Francis Ford Coppola legújabb filmje, a Tetro. A borászként is (el)ismert rendezőnek a fesztivál megajánlott egy versenyen kívüli bemutatót, ő viszont inkább a Rendezők Kéthete (Quinzaine des Réalisateurs) nevű párhuzamos szekciót választotta: ott a Tetro lesz a nyitófilm. Nem árt megjegyezni, hogy bár nincs magyar film a hivatalos versenyprogramban, Kenyeres Bálint rövidfilmje, A repülés története is a Quinzaine-válogatásban mutatkozik be a nemzetközi közönség előtt. Az Európa filmdíjas Kenyeres 17 perces alkotása magyar-francia koprodukcióban készült. A magyar producer Hutlassa Tamás, társproducere Durst György. Az 1905-ben játszódó, Normandiában forgatott, kosztümös filmet Erdély Mátyás fényképezte.

További jó hír, hogy a 48. Cannes-i Kritikusok Hete (Semaine International de la Critiques) meghívta az Új Budapest Filmstúdió koprodukciójában készült Lost Person Area című belga-holland-magyar filmet, Caroline Strubbe első rendezését. A Hajdu Zoltán Miklós (Fehér tenyér) főszereplésével - ő egy Nyugaton munkát kereső magyar bevándorlót alakít - készült film magyar producere Kántor László, zeneszerzője Márkos Albert.

A Kritikusok Hete külön programjában Nagy Dénes Russian Playground és a Vízkelety Márton operatőr fényképezte Transsiberian Voices című rövidfilmet is műsorra tűzik. Mindkét alkotás a Nisi Masa forgatókönyv-írói workshopon készült.

Cannes-ban a szakma legjavát várják
Cannes-ban a szakma legjavát várják
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.