Fahangú műanyag
Mario Maccaferri nem egyszerű műanyaggyáros volt; maga is nagyszerűen játszott a gitáron, sőt az általa tervezett fahangszert használta Django Reinhardt dzsesszgitáros is. Mégis, a műanyagban nagy fantáziát látott, utolsó napjaiban is egy műanyag hegedű fejlesztésén fáradozott.
Egyszerű műanyagot ma is használnak a gitárhátak kialakításához, leginkább az olcsóbb hangszerek esetében, a nagy áttörést azonban a szénszálas műanyagok érték el a hangszerkészítésben. A szénszálas anyag felépítése hasonlít ugyanis a fáéhoz, rostos szerkezetű. A rostok a grafitszálak, melyek olyan vékonyak, hogy egy hajszál is vastagnak látszik mellettük, mint egy fatörzs a spárga mellett. A szálakból különböző szöveteket szőnek, a hézagokat pedig műgyantával töltik ki. Több ilyen réteget helyeznek egymásra, melyeket végül kiégetnek. Az eljárás eredménye egy olyan anyag, amely sokkal könnyebb, de erősebb is, mint az acél, és nem utolsósorban nagyszerűen vezeti a hangot.
A szénszálas anyagok a vonók piacán terjedtek el leginkább. Ma 30 és 60 ezer forint között olyan vonókat lehet kapni, amelyek a hasonló árfekvésű favonóknál lényegesen jobb fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Könnyűek, merevek és gyorsan reagálnak a játékos mozdulataira. Sikerükhöz az is hozzájárult, hogy a vonókészítéshez használt fák egyre drágábbak lettek: az etalonnak számító brazilfa jelenleg a kihalás szélén áll, és várható, hogy betiltják az értékesítését.
A szénszálas felépítés másik nagy előnye, hogy nem érzékeny a környezeti változásokra, mint a fa, amely a páratartalom változásai miatt megdagadhat, vagy összehúzódhat. Ma már a koncerttermekben is egyre több szénszálas vonót látni - már ha észrevesszük, mert készítenek a fával összetéveszthető színezésűt is.
A karbonszálas műanyagot több célra is alkalmazzák a hangszerkésztők. A budai Amarant műhelyben a gitárok nyakának merevítésére és könnyítésére használják elsősorban az anyagot, úgy, hogy a nyakba két hosszanti karboncsíkot ültetnek. A gitároknál ugyanis a hosszú nyak az egyik kritikus pont, amelyet a fa mozgásai befolyásolhatnak.
- Végül is a legegyszerűbb megoldás vált be, mert a mi eszközeinkkel nagyon nehéz megmunkálni ezt az anyagot: annyira kemény, hogy pillanatok alatt kicsorbítja a szerszámokat - meséli Tóth Zoltán, a műhely hangszerkészítője, hozzátéve: más célra nem használnak műanyagot, mert fával szeretnek dolgozni, vannak azonban olyan cégek, amelyek az egész nyakat, sőt az egész hangszert szénszálas anyagból készítik. Arra a kérdésre azonban, hogy milyen a hangzásuk, azt is készséggel elismeri: vannak köztük jók is, de azokért fizetni is kell. Ez az anyag tehát a nagyobb gyáraknak kedvez, akik - igaz, nagyobb befektetések árán -, de hosszú távon a fánál jóval olcsóbban tudják előállítani a hangszereiket.
A vonósok között is léteznek teljes egészében szénszálas anyagból készült hangszerek, a kereskedők azonban nem tudják őket eladni, alig néhány zenész használhat ilyet Magyarországon.
Tanulóhangszereknek a legolcsóbbak is drágának bizonyultak, a mesterhangszerek árát elérő modellek sikere viszont a zenészek konzervatív hozzáállása miatt még várat magára.
Amerikában viszont már komoly zenészek is vásároltak a drágább karbon hangszerekből. Yo-Yo Ma rendszeresen játszik ilyen csellón, nemrég pedig az amerikai hadsereg vásárolt be a karbonszálas vonósokból. És hogy mennyire ellenálló az anyag? A New Orleans-i Filharmonikusok cselló szólamvezetőjének házában szinte csak a szénszálas hangszere maradt épen a Katrina-hurrikán után.
