Habár a piacvezetőnek számító Kieselbach Galéria nem tartja meg szokásos tavaszi árverését - e döntésben nyilván közrejátszott a gazdasági válság teremtette, igencsak bizonytalan műtárgypiaci helyzet -, kárpótolja a közönségét a kimaradó aukcióért. A felbomlóban levő Bedő-gyűjtemény száznál több darabját (festményeket, grafikákat, kisplasztikákat, faliszőnyegeket, bútorokat) kínálja termeiben eladásra; a várakozások szerint több héten át.

Bedő Rudolf, a nagybányai festékgyáros igen szerteágazó érdeklődésű gyűjtő volt - kollekciójának legértékesebb részét azonban a festmények és grafikák tették ki. Remek ember hírében állt; sok művész számára jelentett anyagi támaszt - életművük java pedig gyakran a Bedő-gyűjteményben talált ideiglenes otthonra.
Ideiglenesre, merthogy a gyűjtő később, főleg a második világháború utáni évtizedekben sorra múzeumoknak juttatta a "kapitális műveket". A Bedő-gyűjtemény talán legkimagaslóbb darabjai - egyebek között Csontváryk, Gulácsyk, Derkovitsok - ma már közgyűjtemények díszei - legtöbbet talán a pécsi modern képtár köszönhet neki.

Rippl-Rónai József: Karcsú nő vázával

A Bedő-gyűjtemény romjaiban is szép - még a most piacra dobott anyagból is fogalmat alkothatunk az eredeti kollekció egykori gazdagságáról. Főleg papírmunkák láthatók a falakon Kmetty Jánostól, Kádár Bélától, Gulácsytól, Ámos Imrétől, Anna Margittól. Sok műnél már látható az eladást jelző piros pötty is - noha a galéria szerint még nem fejeződött be az árazási munka, ezért aztán a vételárak nincsenek is nyilvánosan feltüntetve. A már létrejött ügyletekről viszont Einspach Gábor, a galéria munkatársa elmondta: Kádár Béla temperája (Anya gyermekével) 8,8, Thorma János női portréja 1,5, míg Patkó Károly Bedő-portréja 3,8 millióért kelt el.

Egyelőre arról is csak hallomások vannak, hogy a kollekció messze legkiemelkedőbb darabja, Rippl-Rónai egyik korai főműve, a Karcsú nő vázával 250 millió forint körüli áron vár új tulajdonosra. Ezt Einspach Gábor lapunknak cáfolta, és úgy fogalmazott, hogy a kép sorsáról "még folynak az egyeztetések". A mester által minimális eltéréssel kétszer is megfestett nagyméretű vászon Hélene Le Roy d'Etiolle francia festőnőt ábrázolja. Eddigi gazdái mindig nehezen váltak meg tőle. Maga Rippl-Rónai haláláig ragaszkodott a képhez, és Bedő is fél évszázadon át tartotta magánál, még arra is alig tudta rászánni magát, hogy időszaki kiállításra kölcsönözze. Ha pedig mégis megtette, két hét után már vissza is kérte. Az idő dönti el, új tulajdonosa is ilyen hosszú szerelemmel viseltetik-e majd a Karcsú nő iránt.