Legutóbbi, Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen című korongjukon pedig egy Quimby- és egy Kispál és a Borz-feldolgozás is szerepel, amivel újabb rajongókat is szereztek a már meglévők mellé. A népszerűségre mi sem jobb bizonyíték, mint hogy a "hivatalos" évforduló, tavaly október óta több születésnapi koncertjük volt, márciusban például a Művészetek Palotájában. Most a Dürer kertbe várják a rajongókat, ahol lesz táncház, fellép rockabilly-zenekar, és a tervek szerint versek is elhangzanak majd.

- Régebbi dalokat, összeállításokat is játszunk, hiszen ezek is hozzátartoznak az együttes elmúlt húsz évéhez - mondja Csík János, aki szerint az utóbbi időben egyre több nyitott, a magyar népzene iránt érdeklődő fiatallal találkoznak, például az alternatív rockzene kedvelői közül sokan fedezik fel maguknak a Csík dalait.

Az igényt, a kíváncsiságot jelzi az is, hogy nemrég a debreceni bábszínház Csík Jánost kérte meg arra, hogy állítsa össze az Ördög sziklája című darab zenéjét. - A történet szeretetről, barátságról, magányról szól, ezért tökéletesen illik hozzá a népzene, amelyet én gyakran csak "emberzenének" hívok. Hiszen az emberi érzelmekből született, vagyis ez a fajta muzsika tudja a leghívebben visszaadni őket, ráadásul évszázadokon keresztül kellett átmenniük a közösség szűrőjén, mára csak a legjobbak maradtak fenn - mondja a zenész.

A huszadik évforduló tehát amolyan vízválasztó lett a zenekar életében: érzékelték, hogy a világzene irányába tett lépéseik óta nőtt meg a népszerűségük, de nem szeretnék feladni népzenei gyökereiket. - Tudjuk, hogy változik a világ, hol kevésbé, hol jobban érdeklődnek a népzene iránt. Ezért meg kell találnunk a lehetőségeket, hogy az értékeket megtartva, de a mai igényeknek megfelelően ismertessük meg a népzenét mindenkivel, aki kíváncsi rá.